Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Bognár András: Kutatóúton a mojo-indiánok között
oly magasra emelheti, hogy bárói vagy grófi méltóságot is vásárolva magának sokak fölé kerülhet. De éppen ez, a jövevények helyzetének ez a hirtelen megváltozása szítja az amerikaiakban az örökös gyűlölködés tüzét. Mert a legtöbben megfeledkeznek származásukról és arról az új környezetről is, amelyben felemelkedtek. Az amerikaiak azonban tudják, hogy a bennszülött lakosságot gúnyolják, megvetik, basáskodnak felette, — sőt néha még Hispánia ócsárlásától sem riadnak vissza. Csoda-e hát, hogy a lakosság — tudván arról, hogy ezek az emberek tegnap még milyen nyomorúságban éltek — földönfutónak, koldúsnak, nép szemetjének tekinti őket, sőt: gyűlöli is! Ez alapja az amerikai spanyoloknak az európai spanyolok iránti állandó gyűlöletének, s eddig ezt sehogyan sem lehetett kiirtani. Innen származik az a számtalan csúfnév is, amelyekkel becsmérlik őket. Ez a magyarázata annak is, hogy a földrajzilag ketté választott, de mégis ugyanazon nemzet tagjai olyannyira fenekednek egymás ellen, saját véreik ellen, hogy másutt aligha található ilyen belső meghasonlás.” Nem a gyarmatok függetlenségi küzdelmeire való utalás-e ez — több mint fél évszázaddal a függetlenség tényleges elnyerése előtt!? Paraguay 1811-ben, Tucuman 1816-ban, Chile 1818-ban, Peru 1821-ben, Bolívia 1825-ben szakadt el az anyaországtól .. . Persze nem csupán a felvilágosultság és a politikai éleslátás az egyetlen oka EDER kézirata mostoha sorsának, hanem — tudományos feldolgozás nehézségein kívül — az is, hogy lényegében nem „egyházi” (szaknyelven missziológiai) jellegű írás, hanem sokkal inkább „profán” néprajz: amint az az alábbi rövid áttekintésből is kitűnik. Az egyházi kiadók tehát nem sokat törődtek vele. A világi kiadókban pedig — a többi között — a szerző jezsuita mivolta válthatott ki bizonyos ellenkezést a rend eltörlése idején. Az ismertetést összeállító MAKÓ PÁL (1723—1793) is jezsuita volt a rend feloszlatása előtt, és — mint egyéb műveiből kitűnik — jeles matematikai és természettudományos műveltséggel rendelkezett: ismerhette tehát a kézirat értékeit, sőt talán magát a haza száműzött szerzőt is. A kézirat törzsanyaga — a már említett ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ után — könyvekre, fejezetekre és szakaszokra (paragrafusokra) oszlik. (A szakaszbeosztást itt nem közöljük.) A törzsanyag áttekintése: Első Könyv I. A missziók helye, elnevezése, a hozzájuk vezető út. Felosztásuk. II. Hőmérséklet, szelek, viharok, földrengések, nyár és tél, a csillagok járása, harmat. III. Az árvizek és hatásuk. IV. Folyók és tavak. V. Különféle hidak. VI. A föld termékenysége. VII. A pogány indiánok külsejének a leírása. Vili. Leírás az indiánok lelki tulajdonságairól. X. Az indiánok babonái. XI. Néhány babonás módszer a betegek gyógyítására. XII. A pogányok jóindulata megnyerésének a módozatai. Leírás az utazás nehézségeiről. A páter iránti jóindulat kinyilvánításának a szokásos jelei. Végül: a portugálok eljárása az indiánokkal szemben. Második Könyv I. Különféle gyümölcstermő és gyümölcstelen fák. II. Az állatok. 36
