Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Bognár András: Kutatóúton a mojo-indiánok között
III. A madarak. IV. Vadászmódszerek, amelyeket az indiánok régóta alkalmaznak. V. A halak. VI. Különféle halászati eljárások. VII. Kígyók és viperák. Vili. A rovarok. IX. Különféle mérgek és hatásuk. X. Az indiánok ügyessége a vadászeszközök használatában. Harmadik Könyv I. Milyen tulajdonságokat keres a férfi a nőben, a nő meg a férfiban, akivel egybe akar kelni? II. Az ünnepek megülése. III. Az indiánok táplálkozásmódja és ételei. IV. Az indiánok itala és annak a készítésmódja. V. Az indiánok mesterségbeli ügyessége. VI. Az indiánok lomhasága. VII. Az indiánok gyakori betegségei, gyógyszerei, diétája. Csekély törődés az egészség helyreállításával. Vili. Az asszonyok szülése. IX. Az asszonyok rendes elfoglaltságai. X. Az indiánok nyomorúságukban is elégedettek. XI. A missziók és a már megtért emberek helyzete, kormányzata, életformája. XII. Tudtak-e az indiánok egykor valamit a teremtőről, a vízözönről, a világ teremtéséről, a lélek halhatatlanságáról? * * * ÉDER XAVÉR FERENC 1727. szeptember 1-én született Selmecbányán. Tanulmányait Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál. 1749-ben utazott Dél-Amerikába hittérítőnek, 1767-ben pedig — amikor a spanyolok a gyarmatokról is kitiltották a jezsuitákat — hazatért, és Besztercebányán plébánosként működött. Kézirata fedőlapján korabeli kézírásával olvashatjuk: ,,1772. április 17-én békésen elhúnyt az Úrban.” E néhány életrajzi adat mögött erőteljes egyéniségű tudós, szókimondó férfi, az indiánokat őszintén becsülő ember húzódik meg. Vállalja a terhes utazásokat, de csak célja érdekében: ,,A rengeteg hegyen nincs egyetlen fa, bokor is alig: út is csak az, amit maga a természet alkotott. Mindezek oly rettenetek, hogy nagyon is meggondolod: csupán a hegyek meghódítása kedvéért vállalkozol-e utazásra. Az igaz, hogy az öszvéredben bízhatsz, de ha a hajcsár egy korbácscsapással arra ösztökéli, hogy valamelyik szakadékon sietve-ugorva keljen át, akkor bizony gondolj istenedre.” Nem tagadja, hogy fél a földrengéstől: „Bármily szép és kellemes város is Lima, a földrengés oly gyakran és annyira hevesen sújtja, hogy inkább szeretnék száműzetni onnan, mint ott tartózkodni. Mert mi es- hetik jól az embernek, mitől nem megy el a kedve ott, ahol a földrengés szinte minden pillanatban halálveszéllyel fenyegeti. . . . Jól emlékszem, sohasem tudom elfelejteni, hogy tizenkét óra alatt három földlökést észleltem, s az egyik közülük mennyire heves volt! Merem állítani, hogy Limát évenként annyiszor rázza meg a földrengés, ahány nap van az esztendőben.” Az indián mérgeket ismertető fejezetből fény derül munkamódszerére: nyilvánva37
