Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 11. szám - Bognár András: Kutatóúton a mojo-indiánok között

nak a jövedelme egészében az övéké marad: könnyen elnyerhetik tehát azt, amiről fentebb szóltam. De van-e valami ehhez hasonló Brazíliában, a portugálok között? A különbség óriási. Először is: egyetlen négernek sem engedik meg, hogy házasságot kössön, nehéz munkát kell végezniök még a legnagyobb ünnepeken is; ruhát sem adnak nekik mást, mint egy lebernyegszerű gyapjútakarót, hogy szemérmüket takarják. Egyet­len eledelük a törökbúzából őrölt liszt, hideg vízzel vegyítve. Nincs alkalmuk, hogy szükségleteik beszerzésére pénzt gyűjtsenek. S ha néha hibáznak, micsoda verés! A verés módja embertelen: lábát és kezét összekötik, lefektetik, leszorítják, hogy mozdulni sem tud. Ezután bőrkorbáccsal, ostorral vagy vesszővel addig verik, míg a háta egy seb lesz. Majd kalodába zárják: legyek és férgek marcangolják, és el sem űz­heti őket. A sebben csakhamar nyüzsögnek a kukacok. Hogy ezeket elpusztítsa, a néger ura sóoldatot, puskaport, citromlevet és törökmákot (borsot vagy paprikát) kever össze, ezzel mossa és nyomkodja a sebet. Nem ritkaság az sem, hogy újabb ostorozással akarja elpusztítani a férgeket, ám abba sokszor maga a rabszolga is bele­pusztul. Nem is szaporítom a szót a portugálok kegyetlenkedéseiről, hiszen már sokuk előtt elmondott szónoklataimban magam is keményen a szemükre vetettem zsarnokságukat: eléjük tártam, mennyire nem illik az emberhez, mennyire méltatlan a keresztényhez, emberekkel ilyen hallatlanul kegyetlenkedni. De azt hiszem, hogy minden mag az útfélre, vagy ami még rosszabb, sziklára esett. Felhozták ellenem, hogy a négereket csak ilyen szigorral lehet megtörni. Ám hogy ez mennyire nem igaz, mutatja a spanyol uralom alatt élő négerek érdemes példája.” ÉS A BENNSZÜLÖTT MEG A BEVÁNDOROLT FEHÉREK? SZOMORÚ JELLEMZŐIK: HARÁCSOLÓ VAGYONSZERZÉS, TOBZÓDÁS ÉS FÉKTELEN JÁTÉKSZENVEDÉLY. ,,Ha Lima minden lakója nem csupán ércbányászattal és kereskedelemmel foglal­koznék, hanem legalább egy részük földműveléssel is — nem kivéve a fehér bőrükre annyira büszke spanyolokat sem, akik Nap-birodalomról és Nap-királyságról álmo­doznak, de az ekeszarvától borzadnak —, akkor ennek a vidéknek a csodás termé­kenységét még jelentős mértékben fokozni lehetne. ...A limai alkirály hatalma alá tartozik az egész Dél-Amerika: azaz maga PERU, CHILE, PARAGUAY és TUCAMAN. Évi rendes jövedelme százhatvanezer forintra rúg, s azt egyéb forrásokból még tetemesen kiegészítheti. .. . Hogy mennyit kap a lakosságtól, abból is sejthető, hogy amikor az egyik éppen odaérkezett Hispániából, és először lépett be a városba, az utcákat kő helyett ezüstlapokkal borították. ... A mostani alkirály hivatali elődéről az a hír járta, hogy amikor félholtan távozott Limából, huszonkét millió forintot vitt magával. A limai érsek egész Dél-Amerika prímása. Birtokai szinte Magyarország területé­vel egyenlők. Jövedelme óriási. Néha az is megtörténik, hogy az alkirályi tisztséget is ő tölti be. Az alkirályt is, az érseket is mindig Hispániából küldik. Amerika szülöt­tei közül még senki sem emeltetett ezekre a méltóságokra. S ez a tény bizony nem csekély mértékben elkeseríti őket— különösen akkor, amikor látják, hogy olyano­kat küldenek, akiket ők származás és tudományos felkészültség tekintetében egy­aránt felülmúlnak. ... A másik perui érseknek — akinek a székhelye CHUQUISACAban van — a király évente százhatvanezer forintot fizet, de ha akar, ugyanennyit könnyen szerez­34

Next

/
Thumbnails
Contents