Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Bognár András: Kutatóúton a mojo-indiánok között
BOGNÁR ANDRÁS KUTATÓÚTON A MAJO-INDIÁNOK KÖZÖTT Ez lehetne a találó címe annak a XVIII. századból származó terjedelmes műnek, amelyet a dél-amerikai föld- és néprajz jeles forrásaként tart számon az egyetemes etnográfia — bár valójában nem is ismeri. ÉDER XAVÉR FERENC munkájáról van szó: RÖVID LEÍRÁS A JÉZUS TÁRSASÁGA NÉPNYELVEN MOXONAK NEVEZETT TARTOMÁNYA MISSZIÓIRÓL. Még az 1973-ban megjelent MAGYAR UTAZÓK, FÖLDRAJZI FELFEDEZŐK című kötet is csupán így ad számot a műről és szerzőjéről: ,,Éder Xavér Ferenc (1727— 1773) 1749-ben indult Peruba, a moxos-indián törzsekhez. Legtöbbet a Felső-Amazonas és egyik mellékfolyója, a Mamore környékén dolgozott. Térképe ma is használható. Húsz év múlva hazajött és besztercebányai plébánosként megírta Peru és Bolívia föld- és néprajzát, sőt bőséges adatokkal az állat- s növényvilágról is ad szemelvényeket. Könyvét halála után Makó Pál budai apát adta ki térképpel, félszáz évvel megelőzve Popping világszerte ismert Dél-Amerika-könyvét.” BÓGLÁR LAJOS már 1955-ben felhívta a figyelmet arra, hogy ,,a közeljövő egyik feladata a Makó-féle kiadvány és a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött kézirat szisz- tematikus összevetése.” BOGLÁR LÁJOSés e sorok írója a közelmúltban elvégezték ezt a munkát,és az ACTA ETHNOGRAPHICA legutóbbi számában be is számoltak eredményeikről. Megállapításuk: az 1791-ben megjelent Makó-féle kötet nem egyéb, mint egy hiányos és hibás ismertetés. NEM KIADÁSA AZ ÉDER-KÉZIRATNAK: csupán 18—19 oldal terjedelemben idézi az eredetjt, s idézetei sem a tulajdonképpeni műből, hanem a régi perui birodalomról szóló ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ-ból valók. A tulajdonképpeni mű a kézirat 32. oldalán kezdődik: nehezen olvasható, rengeteg áthúzással, betoldással, javítással tűzdelt fogalmazvány. A címe: RÖVID LEÍRÁS ARRÓL A VIDÉKRŐL ÉS LAKÓIRÓL, AHOL A JÉZUS TÁRSASÁGA PERUI MISSZIÓIT LÉTREHOZTÁK ÉS MEGSZERVEZTÉK. Persze ez a leírás nem is annyira rövid. Terjedelme összesen 22x31 cm. nagyságú sűrűn teleírt oldal, s ez kereken 600 szabványgépírásos oldalnak felel meg. Az első könyv elején a szerző RÖVID FIGYELMEZTETÉST közöl: „Mielőtt művemet elkezdem, szeretném felhívni az Olvasó figyelmét arra, hogy más dolog a Perui Birodalomról írni, és más az országban levő missziókról tárgyalni. Ne gondolja az Olvasó, hogy annak az országnak a bennszülött lakói egymás rokonai. Sőt — mint még majd látjuk — nagyobb közöttük a különbség, mint a különböző országok népei között. Azon a kis világon, amelynek a leírására vállalkozom, azt a vidéket értem, amelyet az Újvilágban is méltán újnak nevezhetünk. Mindaz tehát, amit az ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓban a Perui Birodalomról mondtam, semmiképpen sem vonatkoztatható erre a vidékre és lakóira — sem ami alább olvasható, magára a birodalomra. Elég is ennyi a tévedések elkerülése végett. Most pedig munkához fogok.” Az ÉDERre és munkájára vonatkozó egész korábbi irodalom MAKÓ könyvére épül, s beleesik abba a hibába, amelynek az elkerülésére maga a szerző figyelmeztet. 31
