Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Berkovits György: Milyen falu Gyál?

zók közül sokan a Ferencvárosban dolgoznak, de Erzsébeten és Soroksáron is, mert átszállnak a Boráros téren. De átszállnak máshol, többször, sokszor, így jut a gyáliákból bőven az V., a VI., a Vili. kerület munkahelyeire, aztán Budára és azokba a pesti kerületekbe is, amelyek kimaradtak felsorolásomból.

Autóval, motorral kevesen (3%) járnak be, mert kevés a kocsi- és motorkerékpártulajdonos.

Meglepően sokan (8%) csak gyalog közlekednek budapesti munkahelyükre. Általában a község és a főváros között elterülő földeken, toronyiránt, lerövidítve a távolságot. Kényszerülnek is a toronyiránti gyaloglásra, mertGyálról Budapestre csak egyetlen út vezet.

Gyálról még két irányban halad út, Vecsésre aszfaltozott és Nagykőrösre földút. Gyál szinte „zsákutca”.

Mennyi idő alatt érnek be a gyáliak Budapestre? Fél órán belül ezren; negyvenöt perc alatt kilencszázan; ezerötszázan egy órát, másfelet utaznak; ötszázan másfélórát, két órát; kétszázan még ennél is többet.

Akkor „megfelelő” a bejárás Gyálról, ha legfeljebb háromnegyed órát vesz igénybe — szögezték le a szakemberek. Á gyáliaknak csak egyharmada ér be ennyi idő alatt. Vissza is ugyanennyi az út és az idő, akinek a munkahelye a legközelebb van, az is egy órát tölt el naponta utazással, a többség két-három órát.

Pedig Gyál közel van. Csak kevés a busz, a vonat; az utak, vasutak, járművek korszerűtlenek. Lassú a közlekedés. Zsúfolt minden jármű, kényelmetlen. Fárasztó, idegölő a bejárás. A közlekedés falusias.

Egy hagyományos faluból azonban nem járna el dolgozni a keresők kilencven százaléka. Mert egy igazi faluban nem sokkal többen laknának, mint ahányan meg tudnának élni benne, a mezőgazdálkodásból, a kisiparból. Gyálon az emberek tizedrésze sem él ebből. Mert nem hagyományos falu.

Lakótelep. Ingázó falu. Nappal kihalt, éjszaka népesedik be. Alvófalu?

Ha csupán lakóhely Gyál, akkor az a legfontosabb, hogy lakályos legyen.

Mi a gyáliak vágya? Hogy utak, járdák épüljenek, hogy vízvezeték-hálózat; javítsák meg a közvilágítást; nyissanak új iparcikküzletet; nagyobb óvoda; jobb helyi közlekedés; csatornázzanak.

A település tehát nem komfortos. Vízvezeték és csatornahálózat nincs, a közvilágítás rossz, 1100 lakásba még a villanyt sem vezették be.

Egyelőre kútra kell járni, de a négy ártézi kút kevés, ezért sokan ásnak kutat udvarukban, ezeknek a vize azonban egészségtelen, sok nitrátot tartalmaz. Van arról szó, hogy lesz vízvezeték.

Tervezik azt is, hogy a szennyvizet a főváros csatornáiba vezetik majd. A távlati tervekben. Addig mindenki emésztőgödröt ás (ásat) és tisztítja (ticztítatja).

De az sem kellemesebb, ha eső után, olvadás után sárba ragad az ember, a kerékpár, a motor, az autó; vagy porba-homokba fullad. Mert a 74 kilométer hosszú utakból 4 kilométert burkoltak be, a 94 kilométer járdából 17-et köveztek ki.

Az utak hosszából is kitűnik, hogy óriási ez a település, nagyok a távolságok. Aki nem a fő utca, a Nagykőrösi út közelében lakik, bizony gyalogolhat, hogy elérje az 54-es buszt, amelynek négy megállója van a fő utcán; ez a helyi közlekedés. Érdemes ezért a „helyi közlekedésben” résztvenni? De a busz más utcákban nem is járhatna, azokban csak földutak vannak.

Hiába költözködtek el régi falujukból a gyáliak, csak egy másik faluba kerülhettek.

Ahol bölcsőde sincs. Azelőtt a falvakban a bölcsőde nem volt létszükséglet. Gyálon szükség lenne rá, mert a kisgyerekes anyáknak csak a tizedrésze nem dolgozik, s a

46