Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 7-8. szám - MŰHELY - Kallós Zoltán: Jakab-ág a Gyimesvölgyén
KALLÓS ZOLTÁN JAKAB-ÁG A GYIMESVÖLGYÉN Jakab-ágat két alkalommal szokás állítani a Gyimes völgyi csángóknál: május elsején és lakodalmak alkalmával. Május elseje Jakab napja, s talán innen eredne az elnevezése is. Tulajdonképpen életfának, a fiatalság jelképének nevezhetnők. Lakodalom idején mind a menyasszony, mind a vőlegény házánál ütnek Jakab-ágat. Temetés alkalmával gyermekeknek, legény és nagyleány sorban levő ifjaknak, de még fiatal házasoknak is állítanak rakott bojtot (kicsi Jakab-ágnak is nevezik). Hogy miért állítják a Jakab-ágat? — kevesen tudtak magyarázatot adni. Ilyen meg- okolásokat hallottunk: ,,Május elseje jeles nap, mert a tavasz első napja, s mindenki örvend, hogy a mező megújul.” (Gyimesen később tavaszodik, mint más vidéken, ezért különös jelentősége van. Amint látjuk, a néphagyomány jelzi is.) ,,Az egy dísz, hogy a tavasz eljött. Ha korábban kitavaszodik, nyírágat is szokás állítani, de mégis leginkább fenyőágat állítanak.” ,,Ha május elsejére a nyír levelbe borul, ezt es tesznek. De itt nálunk inkábbot fejér vagy veress bojt ágat tesznek” (bojt ’fenyő’). ,,Az a szép Jakab-ág, mejik szép karcsú s magos.” Május elsején egyet szokás állítani az udvaron, a ház bejáratával szemben, attól 15—20 méterre. Minden leányt, asszonyt megillet. A férj is állíthat feleségének, a fiúgyermek leánytestvérének vagy akár anyjának is. De leginkább a legények kedveskednek vele szerelmesüknek. ,,Egye leánynak állítanak, s másnak tesznek a háziak. Kinek állandós szereteje vagyon, az mindegyik legény üt a szeretejének.” A legények általában csoportostul mennek az erdőre Jakab-ágat hozni. A kiszemelt fát kivágják, az ágakat lenyesik, csak a tetején marad A—5 rend ág. A fa kérgét is le- hántják a megmaradt ágakig. ,,A bojtágról lehántják a kérget, s négy-öt bukrot meghagynak a tetején.” „Az alsó bukortól lefelé egy jó arasznyira rétta hagyják a kérget, s azt bicskával cifrán kifaragják. ”,,A tetejére s az ágak végére szép bojtékot kötnek s papír szallagokval megrakják. A bojtékot színes gyapjúból csinyájják, s az ágaira rá- aggatják.” „Ha má künnt vanak a havason pásztorkodni, akkor a kaliba eleibe ütik fel. Még csak ott állítanak igazi szépeket, mert ott elég a bojt, amiből vállogatni lehet (bojt ’fenyőfa’; bojték ’színes fonalból kötött csokor’).” „Nyóc-tíz napig ott haggyák a ház előtt, s mikor kiveszik ruhaszárítórúdat csinyálnak belőle, met az meg van szépen hántva.” „Cüveket ütnek a fődbe s annak a likjába szokták állítani a fát.” „Egy cüvekvel Iikát ütnek a fődbe.” A Jakab-ágat egymástól még el is szokták lopni. Ezért a legények is (akik állítják) és a háziak is (ha észreveszik, hogy felállították a fát) figyelik, nehogy valaki ellopja s máshoz felállítsa. „A legények hojszú éjen leseskednek, amég virjad. Őrzik a fát. A háziak még a kutyát es héjzá kötik első éjen, ha hírt kapnak, hogy fát üttek, nehogy ellopják.” „Mű harangot köttünk réá, hogy ne tudják ellopni”. Egy másik fajta Jakab-ágat is szokás állítani tréfából vagy gúnyból. Ennek tetejébe „minden elképzeihetőt” felkötnek. A rossz magaviseletű leányokat büntetik az emilyen módon „feldíszített” ággal. „Egy leánynak bocskort köttek a tetejébe. Pántlika s bojték hejjett valami rossz rongyokval s kapcával rakták meg.” A lakodalmi Jakab-ágat a vőfélyek kötelesek állítani. Gyimesi szokás szerint a vőlegénynek és a menyasszonynak is van egy-egy vőfélye. A vőfélyek a menyasszony és a 78
