Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 7-8. szám - MŰHELY - Ruffy Péter: A Kallós-legendárium
vőlegény szomszéd legényeivel a lakodalmat megelőző nap délutánján ütik fel a Jakab- ágakat. Lakodalomkor ugyanis négyet szokás állítani. Kettőt a kapuba és kettőt a ház bejáratához. A kapuban levők mindig nagyobbak. Lakodalomkor a vőlegény és menyasszony házánál is ütnek Jakab-ágakat. „Miután felütték a Jakab-ágat, a legényeket be- híjják étéivel kínájják, s italval megtisztelik.” Díszítési módja ugyanaz, mint a májusi Jakab-ágnak. „Addig haggyák a kapuba, míg a cserekéje (’levele’) lehull.” A kapuba állított két fát még meg is személyesítik. A jobb oldali a vőlegény, a bal oldali a menyasszony. „Amejékről hamarább hull le a cserekje, a’ hal meg elébb a kettő közül. Úgy tartják az öregek.” A fenti megállapítás tehát megfejti a szimbolikát is: a Jakab-ág az életfát, az ifjúságot és termékenységet jelképezi. Ide sorolható szintén a lakodalmak alkalmával készített, Udvarhely környéki prémes fa vagy egyes kalotaszegi falvakban szokásos termőág rakása. Kicsi Jakab-ágnak, rakott bojtnak vagy rakott zöldágnak nevezik a temetés alkalmára feldíszített fenyőágakat. Négyet vagy hatot szokás készíteni a temetés napjára; gyermekeknek a gyermek pajtásai, leányoknak vagy legényeknek szintén barátai készítik el. Azért említik kicsi Jakab-ágként, mert másfél, esetleg két méternél nagyobbat nem szoktak rakni. Díszítési módja azonos a másik kettőével. Annyiban különbözik a többitől, hogy a kérget csak akkora helyen hántják le, hogy azt kézzel jól meg lehessen fogni. Temetéskor a fiatalokat általában Szent Mihály lován szokás vinni (négy lábon álló téglalap alakú tákolmány, amelyre a koporsót ráhelyezik). Ha négy ágat raknak, a koporsó négy szegire szúrják fel. „Szent Mihály lován két felől a négy szeginéi likak vannak verve, hogy odaszúrhajsák a rakott ágakat.” Ha nem szúrják oda, akkor a halott négy vagy hat legjobb barátja viszi két oldalt a koporsó mellett. „Fiúgyermeknek vagy legénynek vőfipácát es raknak négyet. Ezt es odaszúrják, vaj viszik mind a rakott ágat.” A rakott ágat leányhalott temetésekor legények, fiúhalott temetésekor pedig leányok viszik. „A leányok hajant fejt, a hajik leeresztve s kibontva kísérik.” Miután a halottat elhantolták a sír négy szegire felütik a fákat s ott hagyják míg a cserekéjük lehull. Ha hatot raktak, hármat egyik felére, s hármat a másik felére ütnek fel. Olyan temetésről is hallottam Gyepecében, hogy a legények lóháton kísérték a halottat, mint lakodalom alkalmával. Fiatalok temetésekor természetesen elmaradhatatlan a zenei kíséret: „A virjasztóba keserveseket s lassú magyarost húznak. Mikor viszik az úton a halottkísérő keservest, s a temetőből visszajövet egy halotti marsot.” A Gyimes völgyi csángókon kívül a csiki falvakban is szokás Jakab-ágat ütni. A szokás csak annyiba különbözik, hogy május elsejére két ágat ütnek a kapuba. A temetési ág tetejét pedig a gyász jeléül lehajtják, eltörik (Csikszentdcmokcson például) RUFFY PÉTER A KALLÓS-LEGENDÁRIUM E latin eredetű régi szót, legendárium, nem a szentekről szóló hitregék gyűjteményének értelmében használom. Nem is legendáskönyvet értek ezen, kitalált történetek füzérét. A legendá-nak van olvasnivaló jelentése is, s ez az értelme megelőzte a többit, valamennyit. 79
