Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Második otthonunk

nehéz. Következzenek hát azok a megokolások, amelyekből nem mindig derül ki, hogy baráti vagy cinkosi összetartozás határozza meg a jó közérzetet. „Szoba­társaim titoktartók”, „nem árulkodnak egymásra”, „nem spicliskednek”, „eléggé összefogó a társaság, ha valaki rosszalkodik, nem szaladnak mindjárt árulkodni”. A statisztikai végletek: Izsákon a kollégistáknak éppen a fele nyilatkozott úgy, hogy csak tűrhetően, illetve rosszul érzi magát (1) szobatársai között. A tisza- kécskei és tompái kollégium megközelítően azonos létszámú VII—Vili. osztályosai között mindössze két-két gyermek húzta alá a „tűrhetően” szót. TETSZIK, NEM TETSZIK Felszólítás és kérdés: „Sorolj fel két-három dolgot, ami a legjobban tetszik, és ami a legkevésbé tetszik a kollégiumi életben! Mit kellene bevezetni, eltörölni, megváltoztatni, hogy jobban érezd magad?” A felszólításra minden tanuló reagált, 150-en írtak javaslatot (volt, aki többet is), de akik nem írtak, azok sem mindig hagyták üresen a helyet: „Semmit se változtatnék”, „nekem így jó, ahogy van”, „jól meg van ez már tervezve”, „nem kell semmit se változtatni, ezt a pár hónapot már kibírom”. A válaszok — kiegészítve a javaslatokkal — gazdag színképét mutatják a kol­légiumi életnek, jellemzik a második otthont: lakóik szemszögéből mutatják meg, hogy közérzeti háttérként milyen. Az alábbiakban lássuk az izsáki kollégiumot 26 VII —Vili. osztályos gyermek tetszése, nem tetszése tükrében. Ami a legjobban tetsző dolgok közt a legtöbbüknek tetszik, az a szórakozás (19), utána a tanulás következik (10), majd a játék, a „játszás” (7) és a közösség, az, hogy „sokan vagyunk együtt” (5), a tévénézés, az olvasás, a munka 3 — 3 szavazatot kap, a zuhanyozás, a kézimunkázás kettőt-kettőt, a naposság, a pihe­nés, az alvás, az élelmezés, a társadalmi munka 1—1 íven fordul elő. Egy lány­nak az ünnepekről való megemlékezés” tetszik a legjobban. (Példaként az Anyák Napját írja.) Legtöbb gyermeknek (10) a büntetés nem tetszik: „ha eltiltanak valamilyen szórakozást vagy játszást”, „büntetésül mindig a tévénézést vonják el”. A reg­geli tanulószoba is népszerűtlen (10). Hat nyilatkozónak nem tetszik a tanulás általában; egy gyermek azt kifogásolja, hogy „akkor is tanulni kell, amikor már tudjuk a leckét" A közös (valószínűleg a nevelők által programozott) játékot, a korai lefekvést és a munkát („mosogatást”) 4 — 4 tanuló kifogásolja, a reggeli tornát egy. Ugyancsak 1—1 lapon szerepel „a hálótársak szitkozódása”, „a fiúk lenézése a lányokkal szemben”, s az, hogy „mindig lezavarnak az udvarra” és „ha rossz jegyet kapok, nagyon leszidnak”. Javaslatok: „Ne kelljen olyan sokat tanulni”, „le lehessen jönni az udvarra, ha már tudjuk a leckét”, „a tanulószobát kellene eltörölni”. „A büntetést kel­lene eltörölni”, „be kellene vezetni az egyéni büntetést”, „ha valaki a csoport­ban rendetlen, ne az egész csoportot büntessék meg”. Négyen mondják, hogy „több kimenő kellene”, (egy héten egyszer van). Több idő kellene az alvásra, a szórakozásra, a játszásra; javasolják a későbbi lefekvést és felkelést; legyen több idő a sportra; járjanak gyakrabban moziba; vezessenek a szobákba hang­szórót; engedélyezzék a naponkénti zuhanyozást; tiltsák el „a fiúk szemtelen­kedését”, és jó volna, ha „mi osztanánk be a szabad időt és a napi tennivalókat”. 54

Next

/
Thumbnails
Contents