Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 5-6. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - Varga Domokos: Tiszai halászok
I. halász: Azé, mer befútták (befulltak). Befulladt a vízbe, a sárba! Ezök a vízszabályozások, ahogy fő-főárad a víz, benyől suhávaa, rácsúszott a sár, telemöntek a lukak, befulladt a kérész. (Suha: Sűrűn eredő zöld fűzbajtáefa partokon.) II. halász: De mög avvót ám itt a baj, sógor, hogy a... I. halász: Mög a rengeteg horgász, ahun kérészt éröztek, ott möntek bele, oszt azután is befulladt... Benyomja a lukát, annak a lukát, avvaa a lapáttaa vagy ásóvaa, vagy akármivee, vagy szödővee szödték, akkó oszt befúl utána. Riporter: Az álcáját szedegetik, ami a földben van bent? II. halász: Avvaa jó horgászni, jobb, mint a virággaa. I. halász: Hát most az idén is eekészítöttem, mögkészítöttem a horgot, hogy máj lösz virágzás, legalább eccő-kéccő eevetöm a horgot, mer az a legjobb, azt legjobban szereti a hal, avvaa fogok legjobban kecsögét vagy márnát, mög bármit... II. halász: Mindön halat. . . I. halász: ... oszt, ugye, eccő se tudtam eevetni. A Körözsön vót egy nagyon kevés virágzás, a Tiszán mög éppen semmi se vót! Riporter: No de apró hallal nem szoktak horgászni? I. halász: Avvaa is szoktunk. Avvaa is. Avvaa is. Csak hát, ugye, nekünk sok kő, azt a négy-, ötszáz darab, mög ezör darab kishalat naponta összehozni, ami neköm kék, amivee tunnék dógozni, hát az löhetetlenség. Az a horgász öt-hat-tizzee is eemén, öt-hat-tíz kishalat fog horoggaa, és akko, ugye, ű tud horgászni. De én legkevesebb horoggaa mikó dógoztam, akkó is kétszáz szöm vót, oszt eevetöt- tem naponta, van, amikó háromszor is egy nap, de még anná többet is, még vót olyan, négyet is eevetöt- tem, négyszázat is, még úgy is vót, hogy ötöt is eevetöttem eccörre. Riporter: Na most fenékhoroggal dolgozott inkább, vagy tetőhoroggal? (Fenékhorog: Hosszú zsinegre mintegy három méterenként ráerősített vékony fonálon lógnak a felférgezett horgok, s az egész sorozatot kellő nehezékkel a Tisza fenekére eresztik le.) (Tetőhorog: A zsinegre szerelt horgok sorozatát letűzött karó, üres lopótök — kábák —, esetleg úszó bot vagy más fadarab — láp — tartja a felszínen.) I. halász: Fenékhoroggaa. Tetőhorog itt nem lőhet folyón ... Riporter: No hát van a Tiszán! Van ott feljebb! II. halász: Jaj, de hát az átkötős horog. I. halász: Nem, az megin más. Az vót, azok a kabakos horgok, valamiké a régiségbú', hát ez még vót, ezök vótak a tetőhorgok, mer töttek rá egy kabakot, amit nem tudom, tetszik-e ismerni, ami főtartotta, oszt akkó fönn vót a horog. II. halász: Mög izé, kötöztek ilyen fákat, lápot, láttam én, én is láttam ilyet, mög csinátam is, hát a Dögbe, a izé, csukára ... I. halász: Én má csinátam minnyáját, mer má negyvenhárom éve, miúta csinálom, hát én azúta igöncsak itt szenvedtem. Riporter: Hát szóval halászok horoggal már nemigen dolgoznak? I. halász: Keveset, mondom. Hát esetleg úgy kishallaa esetleg dógozunk, vagy gilisztávaa, de mos még a giliszta is ki van fogyva. Mer nem vót a kubikokon víz, nincsen, hát má, má, má egy hónap úta készülök mögnézni, hogy ugyan tanálok-e ott, ahun szoktam. De tavaly se tanátam má, példájul a Keselybe, mög ott a Kurcába, ott is szoktam szönni, nem vót má ősszee se, úgy ki vót fogyva. II. halász: Hát emerre, a kubikba? I. halász: Emeere a kubikba mög nem vót víz, mos mönt bele egy kis víz a nyáron, oszt most utána még nem néztem mög, hogy gyütt-e fő giliszta, vagy se. II. halász: De hát mink má gilisztát... I. halász: Gilisztát, azt mink keveset használunk. II. halász: Azé mer... I. halász: Mer szoktuk hasznáni, példájul tavasszaa, piócát mög a gilisztát, azt szoktuk, szoktuk ... még most is szoknánk, hogyha úgy gyünne sor, vagy olyan vízállás véna rá ... Riporter: No most milyen halakat fogtak leginkább horoggal? I. halász: Hát szoktunk mindönfélét. Mindön fajtát. II. halász: Márnát. I. halász: Márnát is. Mög ami csak van, ami létözik hal. Hát, ugye, vannak, akik falánkabb halak, amék jobbanöszik, ugye, az jobban keresi az ötetőt, ugye hát példájul, hát mondjuk, a ponty is, hát az is. Hát én mikó még virágzás vót, a régebbi időbe, nem vót olyan nyár, hogy én egy pár mázsa potykát mög ne fogtam vóna. Egy pár mázsát, mindönegy virágzásba. Vagy ugyanannyi márnát, két-hárcm- négy-öt mázsát is mögfogtam valamikó. Riporter: És melyik hal volt az, amelyik legkevésbé kapta be a horgot? I. halász: Hát a horgot. . . Példájul a búcút, azt nem tudjuk mögfogni, az megincsak a kis . .. 74
