Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 5-6. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Szeszmesterek (Szociográfia a tiltott pálinkafőzésről)

Aranyat érő cukor A harsány cím nem szerzői szöveget reklámoz, hanem a zugfőzdések tényleges pro­fitjára utal. Egy hektoliter pálinka kb. 125 kiló cukorból és 1,5 kiló élesztőből készül 1,5 palack háztartási gáz felhasználásával. A zugpiacon 4000 forintot érő pálinkaanyag költsége 1300 forint körül van, a haszon 2700 forint. Egy szolid, mértéktartó zugfőzdés — aki havonként egyszer párol egy hektónyi pálinkát 32 400 forintot rak zsebre. Két-három hetet „dolgozik” azért a pénzért, ami egy jól kvalifikált ipari munkásnak egy évi bére, vagy egy átlagosan kereső tsz-tagnak másfél évi munkadíja!... Ha a zug­főzdés nem mértéktartó, évi jövedelmét többszörösére, sokszorosára növelheti. A könnyen elérhető haszon vonzatában aranyat ér a cukor; felhasználásának mind meredekebb ívelésén ne csodálkozzunk. E sorok írásakor (1973. december) az 1973. évi fogyasztásról összesítés még nincs. Részadataim alapján a cukorigényes körzetek fogyasztása tovább növekszik. A kis­kőrösi járásban például 1973 június—október között 50 vagonnal fogyott több cukor, mint az előző év azonos időszakában. Az összehasonlítás azért érdekes, mert 1972-ben alacsony, tavaly meg magas volt a szőlő természetes cukorfoka, és a termésre utóbb nem kellett (de nem is lehetett) több répacukrot „rátenni”. Ha csak nem „nyújtottak” jobban, nem valószínű, hogy a borászat több cukrot használhatott volna fel. A múlt esztendő javára mutatkozó 50 vagonos növekedést inkább a zugfőzés számlá­jára írjuk. A nem háztartási fogyasztás cukorkontingensének állandó növekedésében ma már nem annyira a borászkodás további elfajulását kell látnunk, mint inkább azt, hogy az illegális szeszszakma hatalmasan előretör. Abortermés 3 cukorfokos „javítá­sa” esetén pálinkafőzésre 44 366 mázsa cukor marad. Mivel 1,25 mázsa cukorból állít­ható elő egy hektoliter pálinka, a fenti szám 0,8 része a tilosán főzött mennyiséget je­löli: ez pedig 35 492 hektoliter! (1. változat.) De még az egész bortermés négy fokkal való „javítása” esetén is 31 886 mázsa cukor marad a másik oldalon. Ebből az előbbi sé­ma szerint 25 508 hektó pálinkát főznek ki! (2. változat.) Anyaggyűjtés közben talál­koztam egy közgazdásszal, aki tudni vélte a „fekete csatorna” évi hozamát; 30 ezer hektolitert mondott. Alternatív válaszunkban a kiemelt rovatok számainak közép- arányosa megegyezik a becsléssel. (3. változat.) A tilosán kifőzött mennyiség és a tiszta haszon (2700 Ft/hl) szorzata az egymást kö­vető változatokban — kis kerekítéssel — 96 — 69 — 81 millió forint. Ezek az összegek nemcsak vetekszenek a borjavítás során elérhető haszonnal (amit 46—71 millió forint közt határoztunk meg), hanem túl is haladják azt az összehasonlítások többségében. De míg a borászkodás munka nélkül szerzett haszna 832 ezer hektoliter borra vetül és 90—100 ezer kistermelő közt oszlik szét, szerény összeggé apad. Summa pénzt csak annak hoz, akinek sok szőlője terem, vagy annak, akinek van bátorsága a kevés termést nagyon „megnyújtani.” Ezzel szemben a pálinkafőzés magasabb hasznán — most még — kevesebb zugfőzdés osztozik; ha többen akarnak az illegális szeszszakmában boldo­gulni, a felosztható összeg aszerint növekszik. Valószínű, hogy a kevesebb munkával és nem nagy kockázattal elérhető magas haszon miatt a pálinkafőzés társadalmi bázisa szélesedni fog. Ezzel párhuzamosan az esélyei is növekszenek arra, hogy a „megtűrt cselekmény” tisztes státusát elnyerje. 53

Next

/
Thumbnails
Contents