Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / Petőfi-különszám - Gál István: Hatvany „Így élt Petöfi”-jének készülése
könyvkiadó igazgatója, Dénes Béla nyomdai hitelt adott az első két kötetre. 1935 nyarán tett csehszlovákiai körutam után így a fenti egyéni csapáshoz még egy újabb járult, a Kosmos csődbe ment, További hitelünk nem volt. Bóka László akkori legjobb barátja, Révész András édesapjának, Révész Mihálynak, a Népszava szerkesztőjének elmondta reménytelen helyzetemet. Kollégiumban nem lakhattam, menzára nem járhattam, életem első vállalkozása, úgy látszott, nem folytatódhat. Hatvány, annyi iró és irodalmár pártfogója, meghívott Bécsikapu téri palotájába. Az Apolló tudományos-tudóskodó jellege és külleme nem nyerte meg rokon- szenvét, bár csodálkozott, hogy fiatal filozófusok, történészek és irodalmárok egy-egy magyar és európai varázsigét választottak jelszavuknak. Közép-Európát és a humanizmust. Megtudva hogy egyik szakom angol, fölajánlotta, tanítsam angolul. Persze egy-két leckénél többet nem kellett adnom, máris kiderült, hogy én vehetnék őtőle nyelvleckéket. Segítőkészsége azonban nem nyugodott és hatalmas könyvtára rendezésével kecsegtetett. Volt egy különleges, általam még soha nem látott gyűjteménye, a magyar memoárirodalom. Különösen a reformkor és a szabadságharc emlékiratai ragadtak meg; a könyvtári rendezés hivatalos idejének leteltével elmerültem a magyar irodalom különleges kincseskamrájában. Ekkor robbant be a német Heine-kiadvány. Nagy haditervet dolgozott ki Petőfi nyomtatásban vagy más módon megmaradt emlékeinek összegyűjtésére. Hatvány elképzelése egy Petőfi-életrajz volt, a kor- és szemtanúk elbeszéléseinek szövege időrendben, filmszerűen összevágva. Az első változatnál még csak filológiai jegyzetekre gondolt. A Petőfi-kutatások kommentálása, verifikálása és kijavítása a munka során bontakozott ki mint az át- és felértékelés szükségszerű követelménye. Hatványnak a valóságos élet iránti kitűnő érzéke nemcsak a nyomtatott, a holt szöveget akarta átbúvárolni Petőfi személyének és korának megelevenítése végett, hanem össze akarta gyűjteni a képileg rögzíthető emlékeket is. A „Feleségek felesége” annakidején nemcsak egykorú metszeteket, rajzokat és fényképeket közölt. A szerző magával vitte Jeges Ernőt, az 1910-es években az egyik legjobb grafikust, és vele lerajzoltatta Petőfi életének színhelyeit. Az 1930-as évek közepén ez már primitív megoldás lett volna. Művészi fényképekre gondolt, de ez olyan befektetéssel járt volna, amit akkoriban is csak kiadói megbízásra lehetett elkezdeni. így csak a színterek fölmérése, helyszíni szemügyre vétele maradt. így ismertem meg a XX. századi Budapest alatt a reformkori, klasszicista-, empire pest-budai építészet és a még régebbi történelmi épületek beszélő köveit. Szokott esti sétáin régi emigrációs barátait és bennünket, pár fiatal írót vitt magával a Várba, de amióta megvolt a Petőfi-könyv terve, fényes nappal is megkerestük Petőfi egykori lakásait, iskoláit, szerepléseinek színtereit. A Szervita (ma Marti- nelli) téren még állt Teleki László palotája, a Verseny-Áruház helyén még ott volt a Marczibányi-ház, minden ugyanúgy, ahogy 1848 —49-ben a Petőfi, a Jókai és az Egressy család lakott benne, de megtaláltuk a ma Királyi Pál utcai sötét lakás nap nélküli szobáit is és természetesen kritikával illettük a kegyelet hiányát a Horváth-ház üzlethelyiségnek kiadott földszintjén. Az Országos Széchényi Könyvtár hírlapolvasója a mostani tárgyi katalógus folyosója volt. Az addigi Petőfi-irodalom utalásai és bibliográfiái révén először a legtöbbet ígérő szövegeket olvastuk újra. Ferenczi Zoltán alapvető Petőfi-élet- rajza és ugyancsak Ferenczinek egy másik kitűnő munkája, „Petőfi élete a főbb adatok szerint” volt bevezető kalauzunk. Naponta régi hírlapok és folyóiratok tucatjait néztem át és jelöltem ki a nem-zörgő-papírként ható szövegeket, 89
