Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / Petőfi-különszám - Gál István: Hatvany „Így élt Petöfi”-jének készülése

hanem az élőbeszédhangú írásokat. Hatvány kezdetben a déli órákban jelent meg kiválasztott szövegeim jóváhagyására, de hamarosan olyan izgalommal merült a munkába, hogy egész délelőttöket töltött ott. A nagyolvasó szorgos kutatói néha együttvéve nem kértek és használtak egy nap annyi tételt, mint mi magunk. A szegényesen fizetett könyvtári altisztek fáradságát azonban a saját tőkéjét igénybe vevő szerző egyáltalán nem sajnálta. Nagyobb zavart okozott széles körű társadalmi kapcsolatainak tovább folytatása munkája közbeni felüdülésre a hivatali telefonon. Az általunk is kiválasztott cikkanyagot nejem (akkori menyasszonyom, Nagy Júlia) gépelte, hogy aztán otthon a még tovább javított szövegeket újra leírja.

Nem sokat vártunk a Petőfi-háztól, de már első látogatásunkkor nagy meglepetés ért bennünket. A VI. kér. Bajza utca 21. alatt levő házat Feszty Árpádtól Jókainak vásárolta meg a nemzet, majd Jókai halála után fölvetették, hogy közös Petőfi —Jókai-Múzeumot csináljanak belőle. A gazdasági és a kultúrális élet irányítóinak feleségei szervezték meg gyűjtést és az átépítést. 1908-ra elkészült az anyag összegyűjtése részben nemzeti közadakozás, részben vásárlás révén. A rengeteg álérték között nagy meglepetésünkre 120 titokzatos doboz sorakozott polcokon az egyik szobában. Endrődi Sándor páratlan értékű gyűjtése volt ez, a fővárosi és vidéki sajtó Petőfi-vonatkozású sokezer lapkivágatának gondosan kartotékok és lelkiismeretesen felirattal ellátott egyedülálló gyűjtése. Az OSZK-ban folyó másolási munka itt folytatódott. (A Petőfi-háznak egyetlen lakója volt akkoriban; a ház hivatalos őre, aki ezt szolgálati lakásként kapta: Gáspár Jenő, a későbbi fasiszta sajtókamara titkára; civilben rossz költő.) Időnként Petőfi élete színtereinek vidéki látogatása volt nagy iramban haladó munkánk pihentető időszaka.

Az 1935 szeptemberében megkezdett munka 1937 nyaráig folyt, amikor is osztrák állami ösztöndíjat kapva hosszabb ideig eltávoztam a fővárosból. A következő tavasszal az Anschluss bekövetkeztével Hatványt veszélyérzete arra késztette, hogy második emigrációját készítse elő. így jutott Oxfordba, ahová könyvtárát és kéziratgyűjteményét műkincseivel együtt nem tudta elvinni, de minden körülmények között magával hurcolta először Párizsba, majd Oxfordba az így élt Petőfi nyersanyagának több ezer oldalát.

A Széchényi Könyvtár helyett a British Museum híres olvasóterme lett a Petőfi-könyv további műhelye. A múzeum az Arany János által elparentál.t Thomas Watts válogatása alapján, szerencsére az 1830-as évektől szerzett be magyar kiadványokat. így terjedt el az a magyar hiedelem, hogy a British Museumnak az OSZK-nál is nagyobb magyar gyűjteménye van. A II. világháború kitörésekor a valóban világértéknek számító folyóirat- és hírlaptár biztonságba helyezésére egyetlen mód nyílott; egy távoli külvárosba menekítették nem várt hosszú időre; csak 1950-ben jutottak hozzá visszahozatalához.

Hatvány Lajosné idejekorán fölismerte férje Petőfi-gyűjtésének fontosságát. A kézirat Európán való végighurcolásában és a kiadásig való kitartásban osztozik a szerzővel. Kollektív, seregnyi kutatót megmozgató munkaszervezéssel sem lehetne más nagy magyar költő életét még egyszer így fölmérni és bemutatni. (Ady pályája elég közel áll korunkhoz, tucatjával élnek még ma is ismerősei, és többszöri nekifutásra sem sikerült elérni egy így élt Ady megjelentetését.)

90