Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / Petőfi-különszám - Vadas Zsuzsa: Petőfi-szótár készül
Részlet a készülő Petőfi szótárból. A nagy nemzeti költőnk által leírt szavak előreláthatóan három kötetet töltenek majd meg. Az első kötet születésének 150. évfordulóján lát napvilágot, az A —F betűig mintegy 7000 címszót tartalmaz. A három kötet címszavai meghaladják a 20.000-et. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága 1955. november 15-én Gáldi László előterjesztésére határozta el első lexikális teljességre törekvő írói szótárunknak, a Petőfi-szótárnak mielőbbi kiadását. A vállalkozás nagyságát, illetve a végrehajtás alaposságát mi sem érzékelteti jobban a következő adatoknál. Az új Petőfi kiadás eddig megjelent köteteinek körülbelül 1/5 részét sikerült feldolgozni, ami azt jelenti, hogy mintegy 400 lapról kereken 63.000 adatot gyűjtöttek a munkatársak. Egyetlen lapnyi Petőfi-szövegből átlagosan 160 szótári adatot nyertek, s a munka ezzel még nem ért véget, hiszen a kigyűjtött adatok szoros betűrendbe sorozása, a címszavak megállapítása, szófaji minősítése, nyelvtani szerelése, a jelentések tagolása, értelmezése, a nem nyelvész olvasó számára is közérthető példanyag kidolgozása sok időt, türelmet, fáradságot és hozzáértést kíván a szótár készítőitől, akiknek sokat köszönhetnek Petőfi hívei és a nyelve iránt érdeklődő kutatók. A.Petőfi-szótár megszületésének leglelkesebb híve, ösztönzője és világra segítője: Gáldi László, a nyelvészeti tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki a költői nyelvnek nemcsak egyik leghivatottabb hazai szakértője, hanem nagy rajongója is. Másként talán nem is talált volna ekkora örömöt ebben a különösen szép és ritka kísérletben, amelyről valahogy az jutott eszembe: a költészet szárnyas lovai röpítik a tudomány szekerét. Gáldi László elmondta, hogy ez lesz az első olyan írói szótárunk, amely teljes életművet ölel fel. Rubinyi Mózes kis Mikszáth-szótára csak az író érdekesebb szavait tartalmazza, Benkő László rövidesen megjelenőjuhász Gyula-szótára pedig csak a verses művekre terjed ki. * — Ilyen nagy horderejű vállalkozásnál nem árt, sőt tanácsos felhasználni mások tapasztalatait. Ha itthon erre nem volt mód, honnét vehettek példát, útmutatást? — Legfontosabb mintánk a szovjet akadémia által kiadott Puskin-szótár volt, amely a nagy orosz költő lírai és prózai műveinek szókészletét egyaránt tartalmazza. Hasonló szótárak már régebben is készültek, egyrészt a klasszikus görögrómai irodalom nagy szerzőinek műveihez, másrészt a világirodalom olyan óriásainak munkái alapján, mint Shakespeare, Goethe, Mickiewicz és mások. Nemrégen a románok is elkészítették legnagyobb költőjük, Eminescu műveinek szótárát. A modern írói szótárak abban különböznek a régebbi, úgynevezett „Word”-indexektől, hogy mindegyik szócikk éppen úgy ki van dolgozva bennük, mint bármelyik egynyelvű értelmező szótárban. — Miből merítették az anyagot? — A gyűjtés alapja a Magyar Tudományos Akadémia 7 kötetes Petőfi kiadása. Az 50-es években ugyan „modern” helyesírással adták ki az első három kötetet, de mi igyekeztünk visszaállítani az eredeti, Petőfi korának megfelelő helyesírást, az első kiadások — valamint a költő kéziratai — alapján. A gyűjtés az 50-es években kezdődött, de az első kötet végleges megszerkesztésére csak most kerülhetett sor, a munkatársak számának állandó ingadozása miatt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nem szorítkoztunk Petőfi költeményeinek aránylag kisebb szókincsére, hanem kiterjesztettük a munkát prózai műveire, drámáira, levelezéseire, sőt terjedelmes fordításaira is. A Coriolanust éppúgy nem hagytuk figyelmen kívül, 76
