Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - Szekér Endre: A 60 éves Weöres Sándor köszöntése

sa. A lélek idézése című műfordítás-gyűjteményében a felejthetetlen-szép kínai fordítások mellett (például Li Taj-po, Tu Fu, Po Csü-ji verseire gondolok) talán a modern francia költők álltak legközelebb hozzá (például Cocteau, Michaux, Char). Egyik vallomásában arról beszélt, hogy Mallarmé verseinek magyar nyelven való megszólaltatása fél évtizedig foglalkoztatta, és élete legnagyobb örömei közé tartozik. „Rébuszo- kat ad fel az olvasónak, az elkényelmesedett agyat kimozdítja — ezt szeretném én is.”

Egyetemes és magyar tud egyszerre lenni: megőrzi a görög, a keresztény, a zsidó és más keleti mitológiai témákat verseiben — s ahogy Lengyel Balázs fejtegeti —, a személyes mondanivaló személytelenítésében rokon T. S. Eliot vagy Saint-John Perse lírájával. S ugyanakkor a magyar táj dunántúli színeit is verspalettáján láthatjuk, a régi Pécset idézi, a magyar szellem nagyjai ihletik versre (Ady, Babits, Bartók), s a régmúltba süllyedt Himfy-strófát is megújítja, Ungvárnémeti Tóth Lászlót szinte kortársának érzi. Érdekesen ötvöződik ez a Merülő Saturnus című verskötetében: Eliotot idézi, „pásztorbotja eltört”, évezredek fáradalmát piheni ki. A bibliai történet egy híres motívumát (Józsefet eladják testvérei), melyet Thomas Mann kitűnő regénye is halhatatlanná tett: újrafogalmazza, versbe foglalja. S egy érdekes megjegyzést hadd tegyünk a kötet versanyagával kapcsolatban:Weöres nem mindig különíti el a saját versétől a műfordítást. Ahogy Babits olykor „pávatollakkal” ékeskedett, dicsekedett, hasonlóképpen jár el néhaWeöres Sándor is. Két szláv költőt illeszt e kötet versei közé: az orosz Hlebnyikovot és a szerb Nasztaszijevicset. Ugyancsak itt olvashatjuk egy középkori örmény szerzetes énekeit is. De közel áll hozzá a magyar vershagyomány, a magyar múlt is: Arany János különböző költői korszakainak hangváltozatait próbálgatja, szeretettel idézi Katona Józsefet stb. A Magyar etűdök egy-egy darabja a magyar népköltészethez kötődését is érzékeltetik: „Áll a ladik Tiszarévnél,/ benne ül az öreg éjfél,/ odvasabb a magas égnél,/ áll a ladik Tiszarévnél.” A regősök hangján szól, népmesét ír versben vagy változatot egy népdalra.

Weöres Sándor nagy költői remeklése, a Psyché éveken át épült, formálódott, egy- egy darabja már korábban megjelent (például aMerülőSaturnusban is, a „hajdani” költőnő verseiből válogat), de csak az egész mű, a vaskos kötet megjelenésekor döbbent meg a szélesebb olvasóközönség: hogyan tudott Weöres egy múl tszázadi költői pályát, életregényt versbe foglalni, egy költőnő maszkját magára ölteni, s végigélni sorsát, szerelmi kalandjait, költői hangját hozzáidomítani, közbeilleszteni Ungvárnémeti Tóth László versciklusát. A beleélés páratlan esetével van dolgunk: azért is, mert a más nem, a női sors, Psyché alkata is vonzotta a költőt. (Németh László mondta egyszer azt, hogy a műveiben levő nőszereplők sorsát átélve, „kiírta” magából a „nőit”.)

A vers születése című tanulmányában Weöres Sándor arról ír, hogy „Aki nem tud szépérzést előidézni, nem jut be a művészet területére ...” S a költő valóban „szépen” ír, a szépséget keresi, s ezt sokszor a zeneiségben találja meg. Nemcsak azzal árulja el zenei érdeklődését, hogy a költemények között van: kórus, korái, zsoltár, szimfónia, táncballada, canzone, fúga. Épp a most egy kötetbe gyűjtött „Tizenegy szimfónia” figyelmeztet bennünket erre a zenei ihletettségre, s arra is, hogy épp a szimfóniák éreztetik a költői pálya nagy fordulatait (például a Negyedik szimfónia, a Hódolat Arany Jánosnak már jelzi a költői hangváltás újszerűségét, mely később a Psychében tükröződik legerőteljesebben). Szinte valamennyi versének végtelenül erős a ritmikája. A nagyon népszerű gyermekversek, a Bóbita vagy a Zimzizim kötetei épp a ritmus felől közelítenek a kisgyerekhez. „Fontosnak érzem, hogy a gyerekek olyan ritmikai, zenei strukturálisanyagot kapjanak,ami lelkükbenosztódni.sarjadzani kezd”—mondta. Nem is a közismert, felejthetetlen verset szeretném idézni („Harap utca három alatt megnyílott a kutya-tár”), hanem a felnőttagyban is nagyszerű asszociációkat keltő, továbbgondolásra serkentő parányi remekművet, a Keresztöltést:

5*

67