Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Henkey Gyula: Kalocsa és környéke lakosságának embertani vizsgálata (A szerző fotóival)

ordasiak fajsziak AZ ORRHÁT FORMÁJA NŐKNÉL: egyenes domború homorú 68.3% 9.8% 22.0% 68.1% 20.6% 11.3% dunaszentbenedekiek 55.8% 28.8% 15.4% dunapatajiak ___________________________53.7%_________26.4%________19.9%_________ géderlakiak 48.5% 12.9% 38.6% uszódiak 43.2% 18.9% 37.9% Férfiaknál 11, nőknél mind a 15 helységben az egyenes orrhát gyakorisága a legnagyobb, férfiaknál 2 helyen a domború orr előfordulása áll az első helyen. Kalocsára és környékére az egyenes orrhát nagy gyakorisága a jellemző. Bár számottevő domború orrhát előfor­dulása is, de a kun és a jász eredetű népességekhez képest tájegységi szinten kevesebb. A géderlaki és az uszódi nők kivételével a homorú orrhát aránylag ritkán fordul elő. EMBERTANI TÍPUSOK Kalocsán és környékén két típusnak, a túrán iának és az előázsiainak van legnagyobb szerepe a lakosság embertani összetételében. A honfoglaló magyarok között leggyakoribb, a törökös elemekhez kapcsolódó turanid típus előfordulása, mind a 15 helységben a legnagyobb, tíz helységben pedig az előázsiai típus áll a második helyen. E típus az Alföldön a honfoglaló magyarok törökös elemeivel, a kunokkal és a törökökkel hozható kapcsolatba. Néhány községben a pamíri, a dinári és az alpi-lapponoid jellegek előfordulása is jelentős. A Kalocsa környéki turanidok között az alföldi változat a leggyakoribb. Ennél a termet nagyközepes vagy magas, a csontozat és izomzat erőteljes, rövid fejjelző mellett a fej hosszú, igen széles, az arc igen széles, középmagas, az orrhát egyenes, az arc síkjából közepesen kiálló, az arccsont egyhén lapos, a hajszín sötét, a szemszín barna, ritkábban zöldesbarna (6., 7., 8., 9., 10. sz. kép). A turanid típus a Közép-Ázsiában a bronzkor óta őshonos andronovói típus és keletről érkező mongoloidok összeolvadása folytán keletkezett. A közép-ázsiai török népeknél XIII. századi mongol hóditástól kezde a turanid típusnak erősen mongoloid jellegű válto­zata alakult ki, ezzel azonban hazánkban ritkán találkozhatunk (1. kép). Lényegesen gya­koribb nálunk az erősen andronovói jellegű változat, melynek Szakmár község az egyik góca. Ez a változat nem tér el lényegesen az alföldi változattól, de a termet általában magas, csak ritkán nagyközepes, a csontozat és izomzat még fokozottabban erőteljes és a turanid típus ősi mongoloid és főleg andronovói vonásai erőteljesebb formában észlelhetők (2., 3., 4., 5. kép). A turanid ti pus az alábbi 2 — 2 községben fordul elő legnagyobb és legkisebb mértékben: Drágszél 41% Szakmár 40% Géderlak 20% Úszód 19% Megemlítem, hogy Bartucz professzor 25%-ra becsülte a turanid típus országos gyako­riságát. A besenyők és a kunok beköltözésével jelentősen növekedett hazánkban a turanid típus előfordulása. Az elő-ázsiai típus'közepes vagy kisközepes termetű, rövid jelző mellett a fej közép­hosszú, széles, a homlok hátrahajló, az orr igen erősen kiemelkedő, domború, az áll vissza­húzott, a haj sötét, a szem színe barna vagy zöldesbarna (18. és 19. kép). A legnagyobb és legkisebb előfordulások helyei: 131

Next

/
Thumbnails
Contents