Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Solymos Ede: A dunai „malmok kora” Baján
,,1-ső pont. — A malom széjjelszedés és összeállításnál alkalmazott segédnek tartozik munkaadó egy napra 2 koronát fizetni. 2sodik pont. — A malom 7.dik rész vám keresetét tartozik a munkaadó a helyi piaczi napi ár szerint fizetni vagy a búzát természetben a segédnek kiadni. 3. dik pont. — Az eddig szokásos maradék liszt eltörlése, a helett a segédnek havonként kiló liszt adandó. 4. dik pont. — A malomban csakis szervezett munkás alkalmazandó. 5. dik pont. — Azon munkásnak, kinek vasárnap kint van sora, teljes munka szünet kívántatik. 6. dik pont. — Az úgy nevezett kislegények csakis malom munkára alkalmazandók. 7. dik pont. — A segédeket csakis szakmunkára lehet alkalmazni, kocsis és egyéb közmunkák eltörlendök. 8. dik pont. — A segéd csakis a megőrölt liszt leszálítására és átadására és az őrlemény malomba szántására köteles, tartozik azonban a munkaadó legkésőb d. e. tíz órára az őrleményt a segéd rendelkezésére állítani, ellenkező esetben tartozik a munka adó az őrleményt saját költségén a malomba szállítani, s a segéd bolti szolgálatra nem alkalmazandó. 9. dik pont. — A Baja város területén lévő gőzmalmokban a segédek bérrend szerint fizetendők, és pedig 26 fillértől 30 fillérig óránként. Munnka idő reggel 6 órától esti 6 óráig, az az 24 órás keretben 12 óra, az éjjeli munkák 20%-kal magasabban díjazandók, s este 6. órán túl éjjeli munkának tekintendő. 10. dik pont. — A segéd nem tartozik a malomba 12 órán túl tanoncz nélkül illetőleg segícség nélkül dolgozni, mert a mai korban a malmok technikai berendezéseiknél fogva hoszú munkaidő segícség nélkül képtelenség. 11. dik pont. — Május 1 .én általános munkaszünet. 12. dik pont. — A munkarend szabályozásából kifolyólag az esetleg bérharczal is történjék, négy hónapon belül senki el nem bocsájtható. 13. dik pont. — Ezen munkarend a hatóság által látamozandó és minden malomba kifügesztendő.” A munkaadók 11 pontot kisebb-nagyobb módosítással elfogadtak, csak a 4, és 12. pontot tagadták meg határozottan. (,,A munka adó onnan fogad munkást, ahonen neki tetczik.” ill. „sémi esetre sem fogadható el, a törvény irányadó.”) Ezek alapján 5 évre megyegyezés születik, de már két év múlva újabb sztrájk ütött ki. Most is augusztus 20-án ül össze a közgyűlés, a készülő sztrájkkal kapcsolatban határozat születik: aki sztrájkba lép, elbocsájtják, munkakönyvét visszaadják. A sztrájk alatt a munkaadók egymást segítik, sőt a gőzmalomtulajdonosok bejelentik, hogy hajlandók önköltségi áron őrölni a dunai molnárok részére. Aug. 25-én ismertetik a segédek által benyújtott új munkarendet és árszabályt. Lényegében a korábbival azonos követelményeket támasztanak, de magasabb béreket kérnek. A közgyűlés a követeléseket kereken visszautasítja, csak az 1905. októberében kötöttet tartják magukra nézve kötelezőnek. Ugyanakkor abban is megállapodnak, hogy csak olyan szervezett munkást alkalmaznak, aki kötelezi magát, hogy a szakszervezetből 8 hét alatt kilép. A munkaadók és munkavállalók harcainak kimenetele azonban aligha tudott változtatni a dunai malmok sorsán. A VÉG 1914-től a világháború vérzivatara lelassította a malmok pusztulását. Az energiahiány miatt a gőzmalmok működése akadozott, kapóra jöttek a még meglévő dunai malmok. Ez sem tartott sokáig. Mint előbb láttuk, Baja szerb megszállása alatt több malmot is eladtak Szerbiába. 1923-ban már majdnem feloszlik a molnáripartársulat, mert csak és 9 tagja van a meglévő 3 malomban. Jelenetkezett azonban négy új tag. Tehát tizenhármán vannak, működhetnek tovább. Két osztályt alkotnak: működő és nem működő tulajdonosok. Egy-egy malomnak ugyanis több résztulajdonosa is van. Két év múlva betölt a sorsuk. „Felvétetett 1925. január 16-án. Szomorodott szívvel jelenti az elnök, a már az elmúlt évben említett feloszlatása az ipartársulatnak, ma már csakugyan valóra vált. Egy nagyon fájós ese92
