Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - Dávid András: A délszláv epikus énekhagyomány magyar hőseiről (A versek Nagy László, Dávid András és Kiss Károly fordításai)
elemeknek a megörökítésében követhető nyomon; továbbá: az események egészében hasonló alapú fölfogásában; a szereplők iránti azonos hangvételű rokonszenv, illetve ellenszenv kifejezésre jutásában; s nem utolsósorban a tüzetesebben kimutatható motívumok köré kristályosodó párhuzamosságban, illetve egyöntetűségben. A Székely Jánosról (Hunyadi János unokafivéréről) szóló mintegy száz epikus ének és románc keretében, a szlovéntől a macedónig, valamennyi délszláv nyelvterület képviselve van. Az énekhagyomány ilyen, minden délszláv nyelvet és területet felölelő jellege kevés magyar hősünknél mutatható ki, ti. Székely János mellett csupán a Hunyadiról alakult énekkörben. Az énekek nagy száma és optimális területi meg nyelvi elterjedtsége Székely János vitathatatlanul nagy népszerűségéről tanúskodik a hagyományos délszláv énekköltésben. E kivételes népszerűség legfőbb magyarázata a Hunyadi Jánossal való rokonságban rejlik, s ez pedig a híres törökverővel történő, mondhatni állandó együttszereplésnek veti meg az alapját. A hősünkről (akit a délszláv epikai énekhagyomány Székely bánfinak nevez) szóló énekanyag java része fiktív jellegű, jóllehet ilyen szempontból ugyancsak egyedülálló hely illeti meg a délszláv „eposz” magyar hőseiről szóló énekréteg egészében. A fiktív elemek túltengése mellett azonban kimutathatók a hiteles tényekre való költészeti emlékezés tünetei, amilyenek Székelynek az 1448-i rigómezei csatában való részvétele, jobb karjának elvesztése, valamint vitézi halála.6 A történelmi hitelességű magyar epikai hősök közül a délszláv vitézi énekhagyományban Hunyadi János epikai mását illeti kétségtelenül az első hely. Az európai hírű törökverőről ugyanis hatalmas énekanyag alakult, amelynek genetikus struktúrája, színes, változatos tematikája, történelmi reminiszcenciái, motívumainak európai, illetve nemzetközi párhuzamai, versszerkezeti és egyéb jellemvonásai fokozott és megkülönböztető figyelmet érdemelnek. Ilyen nagyszámú ének, ilyen szélesen hömpölygő epika, ilyen kivételesen változatos tematika; ennyi hiteles elem föl-fölcsillanása s a képzeletnek ilyen szeszélyesen gazdag játéka, a legendaképzés ilyen időbeli és térbeli gátakat elsodró hullámzása — Marko királyfit kivéve — egyetlen délszláv hős és a délszláv vitézi epika egyetlen magyar szereplője esetében sem tapasztalható. Hunyadi epikai alakjának a délszláv epikus énekanyagban is az elsők, a legnépszerűbbek között a helye, ami annyit jelent, hogy a délszláv epikus énekhagyomány magyar hőseit minden tekintetben messze fölülmúlja: akár az énekanyag mennyiségét, akár pedig az énekek minőségét vesszük tekintetbe. De ezen túlmenően jellemző az a tünet is, hogy Hunyadi énekköltészeti alakja dominál a más magyar hősökről — például az I. Jagelló Ulászlóról, Székely Jánosról és részben a Mátyás királyról — szóló énekhagyományban is. A Hunyadi Jánosról (vagyis Sibinjanin Jankóról) szóló énekhagyomány*tüzetesebb elemzése alapján elmondhatjuk, hogy a vele foglalkozó és kisebb-nagyobb csoportokba rendeződő mintegy 200 ének valóságos Hunyadi-eposszá teljesedik, amelyben nyomon követhető a főhős epikai élettörténetének minden lényegesebb állomása. Tehát a születés vagyis az ezzel kapcsolatos legenda, amely részben a XVII., részben a XVIII. század folyamán alakult ki. Megtalálható itt a Szilágyi Erzsébettel kötött házasság emléke, s ezzel párhuzamosan házasságának játékosan továbbképzett, fiktív képe is. Családi ügyei közül legtöbb az ugyancsak fiktív jellegű, de ezek között tűnik föl fia, Hunyadi László lefejezte- tésének emléke is, s ebben az énekben őrződtek meg a nikápolyi csatára utaló sorok is. Erőteljes formában szerepel ebben az énekanyagban a továbbiak során Hunyadi rokonai és baráti-bajtársi kapcsolata unokaöccsével, Székely Jánossal, a horvát-szlavón bánnal. A Hunyadi-énekekben impresszivitásánál fogva központi helyet foglal el a várnai csata elemeivel kontaminált rigómezei ütközet (1448) emléke, amibe azonban az első (1389-i) rigómezei ütközetre vonatkozó énekelemek is beleszűrődtek. Ezt a csoportot az ugyancsak hiteles alapon sarjadt darabok követik, amelyek a szendrői Brankovics Györgynél eltöltött fogságról, valamint a despota és Hunyadi egykori kapcsolatiról szólnak. Az énekek jelentős része hősünket mint törökverő vitézt ecseteli egyrészt a várnai és rigómezei csaták keretében, másrészt viszont a konkrét csaták keretén kívül.7 Hunyadi erőskezű uralmának, valamint dinasztiaalapitási ambícióinak emlékét a Mátyás koronázásával foglalkozó énekek őrizték meg. Ezt követően sorjáznak a hősünket fiktív témák keretében szerepeltető énekek, amilyenek az Odüsszeusz hosszú távollétére vagy a hírhedt II Moro Saracinóhoz fűződő epikára utaló darabok, amelyekben Jankó vajda hosszú távolléte után ugyancsak meghiúsitja neje újabb házasságát, illetve elhárítja előle az erőszakos zaklatok seregét. Igen gyakori aztán a különböző násznép soraiban, s ott nemcsak násznagyi vagy egyéb megfelelő tisztséget tölt be, de nemegyszer bátorságával és leleményességével a legveszélyesebb pillanatokban menti meg a helyzetet. Több ének festi továbbá hősünk barátságát a délszláv „eposz” héroszával, Marko királyfival, aki mellett csak a legkiválóbb és legnépszerűbb hősök szerepelnek, s ez a tény kellőképpen tanúskodik Hunyadi epikai értékeléséről; hiszen őt Marko, a bajtársi és vitézi támogatáson túl, fogadott testvérének tekinti.8 6. Székely Jánosról vagyis Sekula bánfiról Id. a „Levelet írt Otmánovics császár" c., sorrendben 6. számú énekszövegünket. 7. Ehhez szövegpéldakénr >d. a 7. sorszámú „Még hajnal sincs, sem fehérlő nappal" kezdetű éneket. 8. Ld. erre vonatkozóan 8. sorszámú értekünket („Kraljevic Marko megszabadulása”). 67
