Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - MŰVÉSZET - Sümegi György -Goór Imre: Bács-Kiskun megyei képzőművészek (Gál Sándor, Pálfy Gusztáv, Kalmár Sándorné, Túri Endre)
szült, a Tanácsköztársaság emlékét idéző, nagyméretű, „Rácsot széttörő ököl” c. munkája szuggesztív drámaiságú. Vágó Béla portréja a kecskeméti szoborsétányon látható. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a már túlzsúfolt szoborpark alkotásai közül az egyik legkarakteresebb. A forradalmár egyéniségének erőteljes kifejezője. Pálfy Gusztáv művészi hitvallását egyértelműen tükrözik művei. Társadalmi fejlődésünket érezteti, egyenesvonalú, következetes politikánkat hittel vallja magáénak. Művészi gondolkodásmódja korszerű. A robbanékony változásokat éles szemmel figyeli. A visszásságokat is látó művész részt vállal a problémák megmutatásában felelősséggel. Minél sokrétűbben akarja átélni és kifejezni korunkat. „Nem helyi művészetet akarok teremteni. A világban jelentkező ellentmondások éppúgy foglalkoztatnak, mint akár Kecskemét városképe; vagy ahogy az általános leszerelés, úgy a mindennapi emberi indulatok. A makro- és mikrovilág átmeneteit, az általános horizont és a helyi valóság összefüggéseit szeretném rögzíteni. A világproblémákat a helyi viszonylatokban is mérni, és az itt és most terjedelmét egyetemessé tágítani” — vallotta Pálfy, beszélgetésünk során. S alkotásaival képes is kifejezni ezt a törekvést. A világban meglévő feszültségekre, kiélezett helyzetekre hívja föl a figyelmet. Nem fogad el semmiféle felhőtlen nyugalmat. Alakjai mozognak, cselekszenek: feszült, izgatott korban teremtődtek. Folyamatok részesei. A szobroknak sajátja a mozgás, mint ahogy a kornak is kiütköző, jelleget adó alapvonása. Művein nagy szerepe van a pozitív és negatív formák váltakozásainak. Ezek sehol nem öncélúak, mindig funkciójukban fontosak. Az ürességet, valami fontos emberinek a tragikus hiányát hangsúlyozza így, egy-egy jellemző állapot megmutatásakor (Üres öregség. Sirató stb.). E művek alaphangja fájdalmasan drámai, hitelesen szenvedő. Pálfy kezében a formai elemek az egyénítést (a portréknál) vagy a minél tipikusabb (kis- bronzaiban) bemutatását szolgálják. Domborművei sem megszokott, hagyományos formájúak. A felületalakitás módja, a síkból kiemelések nagysága miatt a magasdombormű határesetei. A felületek vibrálóak, expresz- szívek. A formák fortisszimója ez. Az anyag- kezelés határozott, néha szaggatott, de mindig meggyőző. Az évszázadok időfonalán megkopott, tartalmilag kiüresedett szimbólumokat kétkedéssel szemléli és egyénien újjáteremti. Például Sárkányölő-je még nem győzte le teljesen a gonoszt, ahogy a ma embere is folyton viaskodik az önmagában és a környezetében meglévő Rosszal. A küzdelem kimenetele felől nem hagy kétséget a művész: a figura az értelmes cselekvéssel magasodik a sárkány fölé. Szimbólumteremtő erejének bizonyságai közül újszerűségével emelkedik ki A bárányos és A madár c. munkája. Ember és sas c. domborművén a világban meglévő erőszakra figyelmeztet. Férfialakjának szemébe váj az erőszak madár alakú démona, de nem tudja letiporni az embert. A pusztítás elképzelt lehetősége fölött érzett borzongás fogalmazódik meg koponyás kompozícióin. (Érezhetően a háború — a vietnami háború — inspirációja van e művek mögött.) A kisplasztikák öntörvényűségre törekvő művészt mutatnak. Ennek erősödését figyelhetjük meg domborműveinek együttesében. Kisbronzaiban társadalmi töltésű folyamatok, állapotok sűrűsödnek. Domborművein az ember és a természet megváltozott viszonyát kutatja. Ez már az utolsó kisbronzokban is feltűnik (Kétes győzelem), de domborművein kap nagyobb hangsúlyt. Néhány alkotásán a természeti elemekkel: vízzel, egymásba torlódó jéghegyekkel, a föld mélyén makacsul megbúvó kincsek feltárásával küszködő, verejtékező, de mindig győzedelmes embert mutatja meg (Vízben, Nagy halászat, Bányász). Az ember és természet közötti, már majdnem elveszett harmóniáról szólnak lírai szépségű munkái (Kislány, Őzek stb.), de a groteszk vagy kemény hangvételek is. Robinson-ja, a magányba, vaserdőbe zárt alak az erdőrengeteg helyett valamelyik nagyváros kőrengetegében is megjelenhetne. Ez a probléma már át is vezet a másik nagy témához: az ember és lehetőségeihez, útjaihoz. Pálfy Karmester-e pl. a tudásuk 69
