Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - Bistey András: Gyere velem Viareggioba (Novella)

— Apám hazafuvarozta a többit.

— Fuvarozta?

— Autóval.

— Mi az apád?

— Állatorvos.

— Az jó. Keres mi ?

— Keres.

— Mégis stoppal jössz?

— Mégis. Mondtam, hogy elköltöttem a vonatjegyre valót.

— Miért nem hozott el ő?

— Bulit rendeztünk, és még maradtam egy napig.

— Gimista vagy?

— Az.

— Mennyit kapsz otthonról?

— De kíváncsi vagy! Különben egy százast.

— Havonta?

— Hetenként.

A fiú füttyentett.

— Az már valami. Persze egyébként nem pénz — tette hozzá —, de egy gimistának még sok is.

— Mit nagyképűsködsz?

— Miért?

— Hogy nem pénz.

— Hát az?

— Úgy beszélsz, mintha milliomos lennél. A fiú nem válaszolt.

— Mi a foglalkozásod?

— Mérnök.

— Milyen mérnök?

— Gépészmérnök.

— Az se rossz.

— Hát nem.

— Szabin vagy?

— Igen.

Leeresztett sorompóhoz értek.

— Ezt kifogtuk. A vonatnak még se híre, se hamva.

Kiszállt, nyújtózkodott.

— Nem jössz?

Kiszállt a lány is.

— Szép idő van.

— Az. Jó meleg.

— De azért nincs az a rossz fülledtség.

— Szép strandidő. Ilyenkor lehet igazán napozni.

— Tavaly Várnában volt ilyen idő — mondta a fiú, és rákönyökölt a sorompóra. —

Meleg volt, de mindig fújt egy kis szél a tenger felől.

— Várnában nyaraltál?

— Tavaly. Le voltam égve egy kicsit, azért.

— Máskor hol nyaraltál?

— Máskor? Hát hol itt, hol ott. Tavalyelőtt Riminiben.

— Ezért tavaly nem kaptál dollárt, ugye?

A fiú legyintett.

— Nem számít.

— Mi nem számít?

— Hogy adnak-e valutát. Akkor kapok meghívólevelet, amikor akarok.

— Sok ismerősöd van?

— Elég sok.

— Magyarok?

— Azok is, meg mások is.

— Nők is?

— Nők is.

— Tudsz idegen nyelven?

— Egy kicsit.

— Németül?

— Egy kicsit németül, egy kicsit olaszul, angolul.

— Ha csak kicsit tudsz, nem nagyon beszélhetsz azokkal a nőkkel.

— Nem is kell sokat beszélni. Kevésből is megértik, hogy mit akar az ember.

Nevettek. A távoli kanyarban feltűnt a vonat. A mozdony négy rozoga kocsit húzott. Nehéz fekete füst szállt a kéményéből.

— Orient expresszvonat indul a harmadik vágányról Belgrád— Szófia —Isztambul felé! — kiáltotta a fiú, és integetni kezdett. — Hahó! Álljon meg ! Isztambulba akarok utazni !

A lány még akkor is nevetett, amikor visszaült a kocsiba és elindultak.

— Ezzel akarsz Isztambulba utazni?

— Miért ne?

— Ez legföljebb Vámosgyőrkig visz.

— Ha valaki innen akar Isztambulba utazni, először erre kell felszállnia.

— De nem ez viszi odáig.

— Azt nem is mondtam.

— Az idén nem mégy külföldre?

— De. Viareggióba.

— Az hol van ?

— Olaszországban.

\

35