Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - HORIZONT - Schalk Gyula: Csillagok között az élet nyomában
Horizont SCHALK GYULA Csillének közölt az élet nyomában A Föld az élet bölcsője, és bár ezredéveken át úgy tűnt, hogy egyetlen és végső nyughelye is, minden időben voltak és vannak, akik ábrándokat szőnek a nagy élményről, amikor az ember nyomára bukkan kozmikus társainak. Byron és Tóth Árpád finom ihletésű sorai között is ott bujkál a Földön kívüli élet gondolata. Szavaik nyomán bennünk is átremeg a vágy, amelyet a gyémántfényű csillagok a költőben támasztanak, és közösnek érezzük emberi mivoltunk csillagfényekkel való rokonságérzetét is. És hogy mennyire ősi ez az érzés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a derült nyári éjszakák csillagos égboltja által keltett byroni érzések gyökerét kutatva meglepő mélységeibe nyúlhatunk a múltnak. A Szung-Dinasztia egykori tudósa, Teng Műszavai csaknem ezer évesek: „Az üres tér olyan, mintegy királyság, a föld és az ég nem több, mint egyetlenegy személy ebben a királyságban. Egyetlen fán sok gyümölcs van, és egy királyságban számos ember. Milyen ostobaság azt képzelni, hogy azon az égen és földön kívül, amelyet láthatunk, nincs más ég, és nincs más föld.” A kínai tudós képzeletereje már a miénkkel rokon, mint ahogy a nagy olasz filozófusé Giordano Brúnóé is az volt, amikor azt állította: „Annyi világ van, ahány fényes csillagot látunk magunk körül. A Napok központi tüzek, s ezek körül keringenek a bolygók és földek, akár a mi Napunk körül kering a hét bolygó . . .” Giordano Bruno alig négyszáz évvel ezelőtt még életével fizetett ezért a tanításáért. Napjainkban azonban a Földön kívüli élet gondolata a pusztán filozófiai meggondolások köréből és fantasztikus regényírók témáiból kilépve a tudományos kutatások tárgyává vált. Korunk csillagászatának egyik legnagyobb ígérete éppen az, hogy képessé válhat az élet világegyetemben való elterjedtségének felmérésére, és ezzel összefüggésben az ember és a kozmosz viszonyának, az univerzumban való helyünknek és szerepünknek meghatározására. Ez utóbbi megállapítás első fele — AZ ÉLET VILÁGEGYETEMBEN VALÓ ELTERJEDTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE — részben biológiai, részben csillagászati kutató és megfigyelő munkára, míg második fele — AZ UNIVERZUMBAN VALÓ HELYÜNK ÉS SZEREPÜNK MEGHÁTÁROZÁSA — már a társadalmi következtetések levonásának lehetőségére utal. Rendkívül jelentős a kérdés vizsgálata során az a tény, hogy a csillagászat vonalán konkrét ismeretekből indulunk ki, és nem pusztán filozófiai meggondolások alapján hiszünk vagy nem hiszünk a Földön kívüli életben. Korunk lenyűgöző, mintegy 12—15 milliárd fényév átmérőjű, gömbhéjszerűen körénkfonódott megfigyelhető univerzumában az élet porszemnyi szigetei után kutatunk, keressük a világ tudat nélküli részének és az értelemnek az egyensúlyát. * A program óriási. Az alábbi hétköznapiasan megfogalmazott kérdések több évszázadra is elegendő kutatási lehetőséget biztosítanak, és irányt szabnak az ember űrbéli tevékenységének is: — Mi az élet? — Vannak-e a Földön kívül hordozására alkalmas égitestek? — Bolygórendszerünkben keressük-e ezeket, vagy lényegesen messzebb kell értük a térbe behatolni? — Vannak-e lakott világok Napunk csillagszomszédainak körzetében? — Eljuthat-e az ember valamely más lakott világra? — Hogyan képzeljük el az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvételt? — Jártak-e a Földön, járhattak-e idegen civilizációk képviselői? A kérdéssor természetesen nem teljes. De még így sem vállalkozhatunk részletes megválaszolására. Csupán arra törekszünk, hogy a csillagászati kutatások szemszögéből felvillantsuk a téma végtelen gazdagságát, bonyolultságát, személyiséggazdagító és tudatformáló szerepét. Nyilvánvalóan többről van itt szó, mint a sokszor önmagukkal szemben is igénytelen fantasztikus irodalmi termékek elképzeléseinek „igazolásáról”. A csillagász szemében a Földön kívüli élet kutatása nem lehet azonos sem az Orion űrhajó fantasztikus kalandjaival, sem a Földet minduntalan elpusztítani akaró idegen értelmes lények sokszor megírt inváziója elleni védekezéssel. E kérdésnek a tudomány előtt nincsenek és nem is lehetnek kozmikus hadviselési aspektusai. * 57
