Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - Csuka Zoltán: Egy szlovén költő poémája az atomhalál ellen - Matej Bor: Átkelt a vándor az atomkoron (vers)
CSUKA ZOLTÁN Egy szlovén költő poémája az atomhalál ellen Ma már aligha van magyar olvasó, aki Ivan Goran Kovacic, a népfelszabadító háborúban vértanúhalált halt horvát költő Tömegsír című megrendítő és a nagy világnyelvekre is lefordított poémáját ne ismerné, viszont nálunk annál kevesebben ismerik a szlovén Matej Bor nevét és költészetét. Eddig legkiemelkedőbb alkotása az a poéma, amely a népfelszabadító háborút végigharcolt szlovén költő szenvedélyes tiltakozása az emberiség ellen irányuló és egyre fenyegetőbb atomháború ellen. Pedig ha van költő, akinek harcos múltja és költészete a tanúbizonyság, hogy békéért folytatott harca nem divat, nem kispolgári szenvelgés, akkor éppen Matej Bor az. A jugoszláv népfelszabadító háborúban elejétől fogva fegyverrel harcolt a fasziszta megszállók ellen, s harcra buzdító versei „Átvészeljük a vihart” címen már 1942-ben megjelentek,s a partizánok soraiban roppant népszerűek voltak. Egyik saját szerzeményű dalát (Hej, brigade) országszerte énekelték. A háború befejezése után Versek címen írta meg háborús élményeit. Későbbi, szemlélődő alaphangú verseiben a modern idők emberének lázas útkeresése nyert kifejezést. Borostyán a szakadék fölött című verseskötetében szellemes, könnyedén lebegő képekben tárja fel egyéni élményvilágát. Árnyaink nyomában már a szabad versig jut el és megírja azt a versét, amely valamennyi műve közül eddig a leginkább időtálló: a mai költő szenvedélyes tiltakozását az egész emberiség elleni merénylet, az atomháború ellen. Ez a verse az „Átkelt az ember az atomkoron”, amely azóta egész sor kiadást ért meg, s nemcsak Jugoszlávia népeinek nyelveire fordították le, hanem angolra, németre, franciára is. Matej Bor (családi nevén: Vladimir Parsic: a Matej Bor nevet a háború idején vette fel), 1913-ban született, s pályafutását kritikákkal és esszéirással kezdte. A háború faragott belőle költőt. Több drámát is írt. Ezek közül legkiemelkedőbb „A sötétség kerekei”. Kiváló műfordító, a klasszikus Oton Zupancic Shakespeare- fordításait ő tette szlovénben teljessé. MATEJ BOR ÁTKELT A VÁNDOR AZ ATOMKORON 1. Átkelt a vándor az atomkoron, és látta, hogyan menekültek a fák előle. Utánuk sietett: —Fák, ne tegyétek! Semmiképpen! Ha ti elindultok, nyomon követ az árnyékotok is, és ha nyomon követ, hová pihenjek le én, akit elfárasztott a vándorlás az atomkorszakon át? — De a fák az árnyékaikkal tovább futottak. —Ne! Ne tegyétek! — kiáltott utánuk a vándor. — Ha ti elindultok, nyomotokba szegődnek a kertek is, hiszen bánkódnának utánatok, 39
