Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - Gál István: Látogatások Szabó Dezsőnél

támadott és ki ne karikírozott volna, tudtommal egyetlen sort nem írt le és előadásaiban egyetlen mondatot nem mondott soha Horthy ellen. Féja Géza ugyan azt írja, hogy a Philadelphia tulajdonosa bőséges ingyen ebédben részesítette, és ennek fejében ült, mint élő reklám, a kirakatablakban. Ezt azonban csekély indoknak találom, mert hasonló bőkezű vendéglős még akadt volna Pestbudán. Inkább a mindennapi ingerforrást véltem megtalálni Szabó Dezső földrajzi helyében, hogy a Várral szembeszegezett tekintetével tagadja az akkori Magyarország létét, ideológiáját, amelyet nem csekély részben a 20-as évek legelején ő segített megalapítani. Eddig nem próbálta senki megmagyarázni, miért töltötte félnapját az akkori magyar sajtó és folyóirat-irodalom, sőt a szomszéd országok magyar nyomdatermékeinek rendszeresen odajáró friss számaiban való állandó böngészéssel. Ahogy könyveiben és cikkeiben számtalanszor kitért erre, mélységes utálattal viseltetett a felületes, hiszékeny, szenzációéhes pesti sajtó iránt, még akkor is, ha nem akadt olyan radikális vagy liberális lap, amelybe ő ne írt volna. A 18-ban lelkiismeretes tanári tevékenységét abbahagyott pedagógus kiirt- hatatlan dolgozatjavító szenvedélyét láttam megnyilatkozni a Szabó Dezső előtt álló halomnyi újságban és a hozzáfűzött megjegyzésekben. Amilyen keveset járt később vidékre vagy az új szomszéd országok magyarjai közé, olyan mohón és csillapíthatatlan éhséggel habzsolta mindazt, amit a vidéki és külföldi magyarságról megtudott. Elég elolvasni a Sarlóhoz intézett üzeneteit, a jó tanár rajongása szól belőlük a hű tanítványokhoz. Nagyszámú politizáló vendégén kívül a Nyugat-nemzedékből úgyszólván Kosztolányi volt egyetlen rendszeres vendége, akit nem győzött eléggé magasztalni még az Elsodort faluról írt gyilkos kritikája után sem. De talán éppen ennek ragyogó szellemességét méltányolta Szabó Dezső ez alkalommal is, hiszen Kosztolányi éppen egy vidéki tanár beszámoló és levágó levele formájában írta meg kritikáját, nyilván tudva és méltányolva írótársa kiolthatatlan pedagógusösztönét, tanári mivoltát. Ramuz regénye, Az üldözütt vad jut az ember eszébe, ha a Segítség kritikáit olvasgatja. Közülük is példátlanul aljas és alantas Nagy Endre ostoba bírálata, amely a Nyugat örök szégyenére jelent meg ott. A 30-as évek elejére Szabó Dezső tökéletesen el volt szigetelve.

Évekig mulattak rajta az idősebb és fiatalabb írók, hogy aprópénzre váltja tehetségét a Samu János révén indított Ludas Matyi-füzetekkel. A havonta azonban mégiscsak megírt Szabó Dezső-füzetek egy évtizeden át végül is Az egész látóhatár három hatalmas kötetét adták össze, egész világképének a régi expresszionista stílus és bombasztok helyett klasszicizálóvá, egyszerűvé változtatva stílusát.

1934-ben, amikor az Apolló megjelent, lakásán kerestem föl a Farkasréten. A temető mögött egy kis villa egész első emeletét bérelte. Az ajtót csak konok kitartásom nyitotta meg végül. Munkájában zavarhattam meg. Amikor látta, hogy nem kérni jöttem, hanem hoztam valamit, betessékelt. Két szoba tárult föl előttem. Az elsőben tucatjával álltak kaktuszok. Meghökkenésemre széles gesztussal csak ennyit mondott: — Ezek az én igazi híveim, ezek őszintén szúrnak. Belső dolgozószobájában egy hatalmas íróasztalon kívül más szobadísz nem volt, mint számtalan, jobbnál-jobb, azóta sem publikált fényképe. Életeim c. önéletrajzát olvasva ezek akkori fiatal tanárkorának kedélyállapotát tükrözték. Mint annakidején az Erdélyi Helikonnal, ugyanúgy tett az Apollóval is. Bóka László nevét jól ismerte, ismerte őt személyesen is, impertinens szembe való szókimondásából. Bevezetését, az Apolló programcikkét, úgy is mint az antik tanulmányok híve és hirdetője, elragadtatással futotta át. De sötét lett az arca, amikor odébb lapozva Bóka versét olvasta Benedek Elek emlékére. Amit Bóka Benedek Elekről írt dicséretképpen, azt ő inkább önmagáról szerette volna hallani. Nem tudta felejteni példátlanul méltánytalan cikkét Benedek Elekről, amely gyorsította annak elhatározását az öngyilkosságra. Programcikkembe belenézve azonnal kifogásolta

41