Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Raffai Sarolta: Ahol tiszta a Kék Duna
FAFF/ í SAROLTA Ahol ti szíta a Kék Du na A felszabadulás óta több mint negyed évszázad telt el, amelynek valamennyi eredményét olyan természetes adottságnak tekintjük, hogy a legmeghökkentőbb technikai csodák sem számítanak csodáknak többé, s a szociális juttatások sem tűnnek — mint valaha — bokacsattogtatással viszonzandó kegynek. És ez így is van rendjén. Az annak idején szinte mesterségesen föltámasztott igények sokféleképpen s igen nagy mértékben elégülhettek ki főként az utóbbi tizenöt év folyamán. Hogy még foghíjasán, s hogy mindig a hiányok fájnak, ez természetes. Az úgynevezett kisember, az átlag állampolgár mégsem az egy szobával kevesebbet, a jobb minőségű bútorra nehezen összegyűlő pénzt panaszolja elsősorban, sokkal inkább a napjainkban föl-föltámadó úrhatnámságot. Ezzel a jelenséggel a gyakorlati élet minden területén találkozhatunk, s ha bátorságunk sem hiányzik, össze is akaszkodunk. Ha pusztán formalitásról van csak szó, teszem azt a most épült sarki csemegebolt átadásakor nem épületről, építményről, de alkotásról beszélünk, hallunk, a fellengzős kifejezést megmosolyogjuk. Ám a formálisnál sokkal veszedelmesebb a valóságos, a gyakorolt úrhatnámság. Elkeserítő, bár még nem gyakori jelenség, hogy egy-egy alaptermészeténél fogva úrhatnámkodó személy vezetőállásba csöppenve igen komoly anyagi és felmérhetetlen elkölcsi kárt okozhat, s bizony gyakran hosszú éveken keresztül. Mert legyen bár 3— 5—15 beosztott főnöke — netán igazgatója! —, már csak irányít, ha az irányítás mindössze időnkénti megjelenéséből vagy foghegyről alávetett utasításaiból áll is. Őt elnyeli irodája rejteke, a szentély, amelynek csöndjét megzavarni a palotaforradalmakkal egyenértékű vétség. Hogy odabenn mi történik? Gyakran csak egy-egy „titkos ügynök” fogadása, beosztottjai közül, természetesen. A vezető informálódik ahelyett, hogy leszállna az önkezével ácsolt magaslatról, hogy maga is megfogná a munka végét, netán egy-egy ügyet személyesen is elintézne. Hogy beállana a csatasorba. Hogy példát igyekezne mutatni. Holott ostoba és reménytelen kísérlet a tekintély megteremtésére a munkakerülés. Ezen felül fertőz, mert melyik beosztott ne próbálná önnön „értékét” vag^y ennek látszatát növelni azzal, hogy igazgatója példáját követi? Vészesen kevés. És a munka, amely kivétel nélkül mindenütt becsület kérdése kéne, hogy legyen, így válik a nagyképűség és fennhéjázás uralomra jutása következtében egy-egy munkahelyen máris — bizonyos személyi szolgálatokkal behelyettesíthetővé. Semmilyen természeti csapást nem látok annyira vészesnek, mint a fent vázolt vezetői magatartást. Megbecsülendő ellenpéldával szeretném az úrhatnámság káros voltát bizonyítani. * Fájsz közel ötezer lakosú község, a Duna mellett épült. A felnőtt lakosság nagy többségének a Kék Duna Termelőszövetkezet ad kenyeret. A terület 5000 kataszteri hold. Taglétszám: 1312. A szövetkezet elnöke Berta Jenő — itt született. Valaha az általános iskola elvégzése után Kiskunhalason, a Mezőgazdasági Szakisko56
