Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Szesztay András: A Környezetvédelem és szociológia
SZESZTAY ANDRÁS Hazai tükör Körm/ezcfvcddewM és szociológia A „környezet” és a „bioszféra” fogalma közötti viszony, valamint a bioszféra leromlásával szembeni „védekezés”, illetve a bioszféra „helyreállítása” (mint az új, az ökologikusán megtervezett környezet kialakítása) közötti viszony meghatározásáról ádáz viták folynak. Nem hisszük, hogy ez volna a megfelelő alkalom arra, hogy növelve a definíciós kísérletek számát, állást foglaljunk ezekben a vitákban. Arra azonban már itt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a „modell’ kifejezést négyféle értelemben fogjuk használni: a) „Célmodell”-nek nevezzük — a mai környezet diagnózisához képest — a kívánatos-lehetséges környezet építészeti látomását. b) A környezetvédelem „tényleges modelP-jében azokat a tevékenységeket szeretnők „diagnosztizálni”, amelyekkel természeti környezetének leromlására a társadalom ma reagál. c) „Ideális” (nem utópikus!) modelljének pedig a tevékenységeknek azt a struktúráját — azt a stratégiát —, amellyel a társadalom szellemi és anyagi potenciái a célmodell kidolgozására és kivitelezésére mozgósíthatók volnának. (Ennek az „ideális” modellnek a kidolgozása tekintetében nem vagyunk „agnosztikusak”: az ebben való közreműködésben látjuk a szociológiai elemzés fő feladatát.) d) A tervezés „módszertani modelljé”-nek pedig —s értekezésünknek ez a voltaképpeni tárgya — magába a ,, célmodellbe“is vissza kell csatolnia a kivitelezés, a mozgósítás stratégiáját: azt, hogy a „tényleges” tevékenységmodellt „ideális" tevékenységmodellé átalakítsuk. 1. A szociológia szerepét a környezettervezést szolgáló kutatásokban abból az alapfeltevésből kiindulva igyekszünk meghatározni, hogy a bioszféraválság nem egyszerűen „történelmi”, hanem „eszkato- lógikus” horderejű folyamat — háromszoros értelemben is: a) Bár mi okozzuk, emberek: környezetünk biológiai minőségének fokozatos leromlása elemi katasztrófává összegeződve zárhatja le fajtánk történelmét. b) A nukleáris katasztrófától eltérően azonban ez a katasztrófa nem egyszeri apokaliptikus szerencsétlenségként, nem egyetlen végzetes, politikai vagy technikai rövidzárlat következményeképpen
