Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZEMLE - Szakolczay Lajos: Romániai magyar folyóiratokban olvastuk
is kezdték a romániai magyar írók lexikonénak a szerkesztését. így az Irodalmi Könyvkiadó lemondott erről az anyagról és az a kiadó archívumába került. Dicséretes a Brassói Lapok felfedező frissessége, hogy az érdekességben nem mindennapi holt anyagot feltámasztotta, és az olvasók széles táborát megajándékozta vele. Ez a közérdeklődést keltő sikere méltán sorolható a korábbi—olvasókat, de főként a diákokat segítő-útbaigazító—sorozata, a Kis irodalomtörténet c. összeállítása mellé. Az írói Album anyagának zöme első vagy harmadik személyben írott önéletrajz, s az egy-egy írót vagy költőt bemutató cikk után, még a művek bibliográfiáját sem hiányoljuk, hiszen a most készülő Romániai Magyar Irodalmi Lexikon mindezt teljességgel fogja közölni. Az írói Album megindítása (1970. szept. 10.) alkalmából Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója nyilatkozik a szokatlan vállalkozásról: „Egy adott momentum, egy adott kor irodalmi pillanatfelvétele akar lenni, amelyet önexponáló oldószerkezettel maga az író készít el. És épp ez a tény adja meg a gyűjtemény varázsát, és járul hozzá a maga módján irodalmi önismeretünk elmélyítéséhez.” „Az átfogó tudományos irodalmi kutatás, a kismonográfiák és lexikonok világában nem szabad eltúloznunk vagy túlértékelnünk ezt a kezdeményezést. De az bizonyos, hogy serkentheti az érdeklődést írók és műveik iránt és hasznos propagálója lesz a romániai magyar írás ügyének.” * A Brassói Lapok mellett, egy nálunk szintén kevésbé ismert folyóiratra, a Bukarestben megjelenő MŰVELŐDÉS-re — a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság folyóiratára — szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy-egy szám hatvan oldalon jelenik meg; képeket, kisbibliográfiákat, könyvészeti anyagot, kottákat, irodalmi tanulmányokat találhatunk a lapjain. Tartalmát számonként mindig más témakörre építi. Az 1970-es év egyik legsikeresebb száma a Bartók-szám (9. sz.) is ilyen elrendezettségben állít emléket a halhatatlan zeneszerzőnek, s a tiszteletére, ill. emlékére írott költemények egész garmadáját közli — Illyés Gyulától kezdve Szilágyi Domokosig — különleges tipográfiai elrendezésben. A folyóirat egyes számainak változatos anyaga többek között a folklórgyűjtés darabjainak a publikálásából, egy-egy megye (az 1970-es évben: Szilágyság, Bihar, Kolozs) népművészeti, etnográfiai hagyományainak, könyvészeti adatokkal megvilágított, bemutatásából áll. Áz egyik legkedveltebb rovat az M-Vadrózsa nevet viseli: falukutató szakkörök által gyűjtött népköltészeti anyagtól kezdve egészen a vitairatig (Új vadrózsapör) minden megtalálható benne. A Romániai Magyar Zeneszerzők c. sorozat arcképvázlatszerű tanulmányai az általunk legkevésbé ismert területre engednek bepillantást. Némely esetben a folyóirat, máshol szinte hozzáférhetetlen forrásértékű anyaggal is meglepi az olvasót. Ezek közé sorolhatnék az 1970.2.sz-ban megjelent Hermányi tájszójegyzéket és nem utolsósorban a bennünket legjobban érdeklő Magyar nyelvű kiadványok 1969. c. teljes bibliográfiai anyagot magába foglaló összeállítást. Aligha lesz haszontalan ennél a munkánál kissé hosszabban elidőzni, hiszen a számadatok segítségével meglepően eleven képet nyerhetünk a romániai magyar nyelvű könyvkiadás egy teljes esztendejéről. 1969-ben magyar nyelvű könyvek gondozásával öt kiadó foglalkozott: Irodalmi könyvkiadó (123), Ifjúsági könyvkiadó (65), Politikai Könyvkiadó (20 megjelentetett mű), Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó (8), Enciklopédiái Könyvkiadó (4). Tehát összesen 220 magyar nyelvű kiadvány jelent meg Romániában. (Természetesen ebben a számadatban, csak a könyvkiadók által megjelentetett magyar nyelvű könyvek szerepelnek, nem számítva ide egy-két művelődési intézmény vagy más szervezet kiadványait). Ebből a számadatból bennünket különösen az irodalmi vagy az irodalmi vonatkozású művek—ezeket az Irodalmi Könyvkiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó adta ki — adatai érdekelnek. Az Irodalmi Könyvkiadó gondozta 123 magyar nyelvű könyv megoszlása műfajonként a következő: Próza: 47 mű (ebből magyar klasszikus 6, kortárs romániai magyar író 36); vers: 20 mű (ebből magyar klasszikus 4, élő romániai magyar költő 15); tanulmány: 9 mű; monográfia: 4 mű; folklór: 5 kötet; színmű: 2. FORDÍTÁSOK: 36 mű (ebből román irodalomból 13, romániai német írótól 1, világirodalomból 22 mű). Ha a prózakötetek és a verseskönyvek számadatait vizsgáljuk, azonnal szembetűnő a ma élő romániai magyar írók megjelentetett könyveinek szép száma. (Még a két világháború közötti írók könyvei közül is majdnem minden megjelent, kivéve egy-két alkotót — Reményik Sándor, Makkai Sándor, Kisbán Miklós —, akiknek az életművéből ma is kiadható könyvek körül nagy viták vannak.) A magyar klasszikusokból a szépprózát Babits, Kosztolányi, Móricz, Kazinczy művei képviselik, versgyűjteményekkel ill. vál. kötetekkel Ady, Csokonai, Petőfi és Illyés Gyula van jelen. Még nem megoldott kérdés a magyar klasszikusoknak az eddigieknél sokkal intenzívebb, nagyobb területet átfogó kiadása. Örülhetünk a szép eredményeket felmutató, ma már hatvanadik kötet körül járó FORRÁS-sorozat sikerének — jórészt neki köszönhető a románai magyar irodalom megújhodása — de az mégiscsak furcsa, hogy pályakezdő fiatalok műveit minden nehézség nélkül megvásárolhatja az olvasó, ugyanakkor a klasszikusok „fogyasztásában” a legnagyobb problémák mutatkoznak. Nem is 80
