Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - JEGYZETEK - Mészáros Sándor: Túl a szakismereten
MÉSZÁROS SÁNDOR Túl a szakismereten A bajai járás monográfiájának feldolgozása során — mint egyik munkatárs — sokszor megfordultam a járásban, az éjszakát legtöbbször a bajai Duna Szállóban töltöttem. Néha előfordult, hogy helyhiány miatt idegen szobatársat kaptam. Egyszer — két egymásutáni éjszakán, egymást követően — az egyik budapesti vállalat két munkatársával hozott össze a sors, akik a pesti központból jöttek kiszállásra Baján működő gyáregységükhöz. Két este boldogítottuk egymást. A második esti szobatársamon nagyon megütköztem. Már többször járt itt műszaki ügyekben, és mégis meglepődött arra a tájékoztatásomra, hogy Baja valamikor megyei székhely is volt. Az állomástól a Duna Szállóig — s innét a gyáregységükhöz vezető úton — az autóból, vagy autóbuszból látottakon kívül — nem ismert semmit. Csak a Sugovica partján fekvő halászcsárdáról hallotta, hogy ott jó, helyi jellegű halvacsorát lehet fogyasztani. Csodálkozott, hogy hajnalban 50—100 méterre a Duna Szállótól — a vasútra menet — kakaskukorékolást lehetett hallani. Többször utazott erre — különböző útvonalakon, s mégsem vette észre, hogy minden idevezető út tájképe különbözik ettől a vidéktől. Nem látta Kecskemét felől érkezve a hézagos tanyavilágot, s a homoki meg a feketébb földű, jellegében inkább dunamenti, nagyfalvas — bácskai tájra jellemző — települések közötti különbséget. Nem látta Kalocsa felől érkezve a már rokonabb, de mégis különböző vidék sajátosságait. A Dunántúl felől jőve nem érzékelte, hogy más tájon érkezett át, nem is olyan községeken keresztül, mint a bácskaiak, hanem nagyobbakon, heterogénebbeken, már nem falvakon és még nemvárosokon. Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Bátaszéken, vagy a városi ranggal rendelkező Szekszárdon keresztül, amely most van — mondhatni, rohamos tempóban fejlődve —, a tényleges városiasodás stádiumában. Nem vette észre, hogy bármerről érkezett is — bár nem kilométerekben, nem is annyira időben, s még nem is eszmei térben, mégis — egy kicsit messze jött az ország közepétől — nem idegenbe, de mégis olyan közegbe, olyan környezetbe, ami társadalmi, gazdasági tekintetben eltér pesti központjuktól, különbözik tőle. Számon lehet-e ezt tőle kérni! Nem, ha az uralkodó normatívákat nézzük. Érti szakmáját, jó útmutatást tud adni a technológiában. De mégis hiányzik valami. Hiányzik magasabb fokon az, amit az általános iskolák tanrendjében már felismertek: a földrajzot környezetismerettel kezdik. Ismerje meg a gyerek először az életet közvetlenül meghatározó terepet, s utána jobban tud tájékozódni a tágabb hazai, s nemzetközi összefüggésekben, kérdésekben. Későbbi szakmai munkáját is meghatározhatja ez. Igaz, ma még a gyerekek, érettségi felé közeledők és az azt elérők nézőpontja is csak igen kicsit terjed ki a közgazdasági összefüggésekre. Magasabb fokon azonban már el lehet várni — különösen azoktól, akik a gazdasági irányításban, segítésében tevékenykednek —, hogy működési körük közegét, társadalmi környezetét ismerjék. A működési terület életének, ismeretének hiányát nem csak itt érzékeltem. Nem pontosan Bács-Kiskun megyében, más tájakon már nem egyszer találkoztam olyan járási szak- igazgatási funkcionáriussal —főleg a mezőgazdaság és a kereskedelem szövetkezeti területén dolgozókkal —, aki kiváló értője szakmai ágazatának, s jól ismeri a működési körébe tartozó üzemek, vállalatok, szövetkezetek gazdasági ügyeit, belső életét s a helyenként jelentkező visszásságokat is. Nem ismeri azonban az azok körül változó, fejlődő, sokszor bonyolult társadalmi környezetet. A nagytömegű statisztikai adatok őket közvetlen érdeklő számsoraiba bele is néznek néha, de az átlagok, az összesített adatok között nem látják a valóság belső tartalmát. Pedig a fejlesztés távlati terveinek, programozásának kidolgozásakor, az intézkedések meghozatalánál nem ártana megnézniük, hogy — most ismét visszatérve a bajai járáshoz egy példára —, milyen tényezőkből állnak össze az adott népmozgalom adatai. Mire lehet számítani, hogy kell építeni helyenként jelentkező növekedésre, s milyen tencdeniák határozzák meg a fogyást — számolni kell-e ezzel továbbra is, vagy fordítva, nem kell-e éppen fordított tendenciára felfigyelni. Ehhez azonban nem elég az összesített statisztikát vizsgálni, elemezni. Nem elég a szakmai, vagy egyéb okokból az élet komplikált összetevőinek ismeretétől elszakadt —s ezt nem elítélöleg írom — egyébként is túlterhelt ügyintézők, részleg- vagy területi vezetők információira támaszkodni. Nagy tisztelője vagyok közlekedéspolitikánk újabban jelentkező koncepciójának. De vajon, akik jónéhány évvel ezelőtt — országos szempontból elvégzett gazdasági számítások alapján —, egy szárnyvasút megépítése ügyében döntöttek, tudták-e, hogy mit jelent ez Katymár község lakosainak s a gondjukat őrző vezetőknek! Akik innét bejárnak Bajára, azoknak mintegy kétszeres útiköltséget, a helyi tsz-eknek pedig az anyagok ide- és odaszállítása miatt a tagok jövedelmét lényegesen érintő 75
