Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - JEGYZETEK - Mészáros Sándor: Túl a szakismereten

költségtöbbletet okoz ez. Számíthattak-e helyi tsz vezetők arra, amikor kajszibarackot telepítettek, hogy a közlekedési viszonyok országos érdekek folytán történő változása miatt eladhatatlanná válik a termés, s csak pálinkának főzhetik ki.

Újabban sokat foglalkozunk a szövetkezetek közötti együttműködés kérdésével. De a munkaerőkapacitás felesleget nem abból a szempontból vizsgálják, hogy hol jelentkezik felesleg, hanem azt nézik, hogy mi a gazdaságos számukra. A budapesti VISZEK ktsz szívesebben köt vasipari munkákra együttműködési szerződést egy pestkörnyéki mezőgazdasági termelőszövetkezettel, mint az e téren rosszul kihasznált — vele egy szövetségi kötelékbe tartozó—katymári vegyesipari ktsz-szel. Sorolhatnánk tovább a példákat.

Kötelezőnek számítható-e ilyen ismeretek megszerzése? Nem feltétlenül mindenre kiterjedően, de a korszerű vezetéshez azért hozzátartozik annak a közegnek a társadalmi ismerete, amelyben valaki irányító munkakörben dolgozik. Hogy mennyire, azt a körülmények döntik el. Nagy városban működő, koncentrált ipari telepen nyilván szükséges a munkások életkörülményeinek, életvitelének, gondolkodásának, eszmei szemléletének ismerete is. Heterogén környezetben működő kisebb ipartelepen már a társadalmi környezetet szélesebb körben is szükséges á'-ekinteni. A félig paraszt-, félig munkás magatartását, munkához való viszonyát nyilván sok egyéb körülmény is meghatározza, mint a hagyományos ipartelepen lakó, generációkon keresztül kiforrott munkásét.

A tanácstitkár, aki évről évre vezeti a népmozgalom adatait, s sok gondját magára vállalja egy falunak, nem végezhet teljesértékű munkát, ha csak pontosan beírja az űrlapba az adatokat. A számok mögött látnia kell az összefüggéseket is — ha egyéb ferületen jól akar dolgozni.

S az a vezető, aki országos szakmai ügyekben hoz határozatot, a gazdaságosság mutatói mellett, amelyek a döntésekben elsődlegesen meghatározók, jó, ha figyelembe veszi a társadalmi környezet speciális helyzetét is. A két tényező mérlegelése esetenként kivételt is kívánhat. Mindenki —különösen egy— egy szűk szakmai körben dolgozó vezető- nem bonyolódhat bele társadalmi kutatásokba. Segédletre van ehhez szüksége, amit másnak, e kérdések szakértőinek, ismerőinek kell elkészíteniük.

Örvendetes azért az a kezdeményezés, amely napirendre tűzte mai valóságunk szociográfiai feltárását, folytatva a harmincas évek nagyszerű, de néhány klasszikusnak számítható művön kívül (Futóhomok, Viharsarok, Cifra nyomorúság) az akkori történelmi helyzet miatt mégis csak torzónak maradt Magyarország felfedezése című sorozatát. Talán még örvendetesebb a helyi erőkből történt kezdeményezés folytatása, ide sorolom a bajai járás készülő monográfiájának megírására tett erőfeszítést is, ami e munka elkészítésében való részvételem kapcsán e gondolatok leírására engem is ösztönzött. Ide sorolom, hogy Bács-Kiksun megyei példánál maradjunk, Mándics Mihálynak a községi tanács segítségével megjelent „Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944—1964” c. munkáját is.

Székely György egyetemi tanár előszavának egy mondata jól jellemzi az ilyen munkák jelentőségét: „Bizony jól tudjuk, hogy a tudomány még távol van attól, hogy hazánk településeit és lakóit olyan tüzetesen ismerné, ahogy megkövetelné a szocializmus építő munkája.”

Hogy a tervbe vett átfogóbb jellegű vagy egy-egy táj sajátos helyzetét megmutató munkák pl. készülő bajai monográfia is, mennyiben viszik előre ezt az ügyet, azt a munkák színvonala és a közérdeklődés dönti el.

76