Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - HAZAI TÜKÖR - Czakó Gábor: Riportjelentés a munkáról
CZAKÓ GÁBOR Hazai tükör Riport jelentés a munkáról Múltunk, jelenünk és jövőnk a munka. A munka örök történelemalakító szerepe azonban mégsem annyira mindig-mindenütt jelenvalóságában, hanem inkább szüntelen változásában rejlik. Az ősközösségi társadalomnak még minden energiáját lekötötte, hogy élelemmel ellássa magát. Ma az Egyesült Államokban a lakosság 5 százaléka megtermeli a kétszázmilliós nemzet élelmisze szükségletét, s bőségesen telik kivitelre is. A XVIII. sz. végéig zömmel az ember keze végzett mindent. A kapitalizmust azonban már ipari forradalom hozta világra, és nevelte föl. A korunkban kibontakozó tudományos technikai for adalom egy új, minden eddigitől minőségileg különböző termelőerő — a tudomány — színre lépését jelenti. Segítségével már megjelent a jövő üzemtípusa, melynek komputervezérelte automata gépei tízezrek izmait és ügyességét helyettesítik néhány mérnök-technikus felügyelete mellett, pár kisegítő közreműködésével. Mi lesz a többiekkel? Ebben a szocoriportomban nem kívántam a munkaerkölcs egészét áttekinteni, csupán négy kérdésre igyekeztem összpontosítani. Először és másodszor: örömmel végzik-e az emberek a munkájukat, kielégülést találnak-e benne, illetve, mindehhez képest, mi a véleményük munkájuk díjazásáról, az miként segíti elő anyagi boldogulásukat. Harmadszor (és ezek után): hogyan teljesítik kötelességüket munkahelyükön, negyedszer — minthogy a változás változásátéljük—: miként vélekednek az új gazdaságirányítási rendszerről. A kérdőíveken válaszolt 447 személy között szerepel a fővárosból egy iparitanuló-osztály, a Pamutnyomóipari Vállalat 41, egy tsz-vállalkozás 32, egy öntöde, egy tervezőintézet, egy ingatlankezelő vállalat, egy könyvtár, egy bank egyenként 18—43 dolgozója, vidékről egy falusi tantestület, egy gépgyár, egy nyomda, egy mosoda, egy műszergyár, egy tervezőintézet 12—27 alkalmazottja, valamint még néhányan, akik egyénenként, esetlegesen kerültek a megkérdezettek közé. (A kérdéseket és a válaszadók foglalkozás, jövedelem, kor, nem sze inti megoszlását megfelelő helyen ismertetni fogom. Itt csak annyit, hogy a többség — 2/3 rész — szándékoltan 25 évesnél fiatalabb, tekintve, hogy a dolgozat célja, korábban közzétett tanulmányaimhoz hasonlóan, az ifjúság nézeteinek fölkutatása.) I. Pályaválasztás A pályaválasztás legfontosabb döntéseink közé tartozik. Nyilvánvaló, hogy a szándékunk szerinti mesterséget nagyobb örömmel gyakoroljuk, mint amelybe kényszer vagy a sors szeszélye folytán csöppentünk. Mindez nem zárja ki, hogy utóbb megszeretünk egy ilyen foglalkozást, vagy hogy rosszul választunk. Csak helyeselhető a pszichológusok, orvosok és más szakemberek bevonásával kiépülő pályaválasztási tanácsadó szolgálat. Az örömmel végzett jó munka egyaránt szolgálja a közösség és önmagunk javát, erkölcsi kiteljesedésünket. A táblázatok értelmezése végett előrebocsátom, hogy a szakmunkások között szerepelnek a betanítottak is. Értelmiséginek tekintettem az egyetemi-főiskolai végzettségűeken kívül a vezető beosztásban dolgozókat: osztályvezetők, egy főmérnök, egy kisebb üzem vezetője, összesen 6 fő. Technikusnak számítottam a technikumban érettségizetteken kívül az ápolónőket, tervezőket, asszisztenseket, műszaki rajzolókat, védőnőket. A diplomás tisztviselőket az értelmiség közé soroltam, e csoportban csak a többi hivatalnok adatai vannak, 13 személy foglalkozását részint nem tudtam megállapítani', másrészt nem tudtam besorolni (katona, londiner). Az ő válaszaik csak az összesen rovatban szerepelnek, így az 13-mal több a foglalkozási csoportok összegénél. A százalékszámításnál kerekítettem. SzakÉrtelTechTisztSegédIpari Összesen Jelenlegi foglalkozását munkás miségi nikus viselő munkás tanuló 163 fő 77 fő 72 fő 71 fő 28 fő 23 fő 447 fő Saját elhatározásából választotta 65—39% 42-54% 33—46% 17-24% 4-14% 14-61% 180—40% Ötletszerűen v. külső hatásra 79—49% 29—38% 30—42% 41-58% 23—82% 5—22% 208—47% Egyéb okból v. nem válaszolt 19—12% 6- 8% 9—12% 13-18% 1- 4% 4-17% 59—13% Foglalkozását véglegesnek tekinti 61—37% 58-75% 32-44% 20—28% 8-29% 4-17% 184—41% Nem tekinti véglegesnek 87—54% 15-19% 39-54% 47-66% 19—68% 15—65% 228—51% Nem válaszolt 15— 9% 4- 6% 1- 2% 4- 6% 1- 3% 4-17% 35-8% 46