Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - Szekér Endre: Arcképvázlat Illés Endréről
embertelen, hamis magatartás láttán: „émelygést érez”. A csalás úgy éri, mint a „rossz lehelet”. Illés Endre színműveiben is küzd a hazugság ellen. A Rendetlen bú'nbánat főhőse, András arról vall Zsuzsának, hogyan gyűlölte meg a hazugságot mint életformát. Indulatosan így kiált fel: „A kép is hamis volt, és a tested is hazug volt!...” A Homokóra című színművében Haynal Kristóf zeneszerző hazugságait leplezi le. Az idegen címűben pedig egy tárgyaláskor szegezi egymásnak a felelősségvállalás mérlegén hamisnak és könnyűnek találtatott szereplők vallomásait. Karinthy Frigyesben is a hazug világot leleplező írót szereti . .. Felelősségvállalás A Szigorlat című korai novellája az emberi lét egyik illési feltételét állítja elénk: a felelősségvállalást. Ezt így fogalmazza meg: „Nincs tovább. Felnőttek vagyunk, nekünk már nem adatott meg a kegyelem, mint az ártatlanoknak. Mindenért vállalni kell a felelősséget, semmi alól nincs feloldozás.” Azóta számos novellahőse vagy színművének szereplője küzd környezetével, győz vagy elbukik, de a felnőttség próbáján átesik. A Paradicsomlé című novellájában a felnőttek undok kötekedését, felelőtlenségét ítéli el. Senki sem alázhat meg másokat, senki sem szégyenítheti meg embertársait. A Judit című elbeszélésében egy nagy muzsikus özvegyét mutatja be, aki közönségesen viselkedve szeretkezésre akarja őt serkenteni. „A pillanat rosszízű, nyúlós és émelyítő volt.” Önmaga mércéjét megtartva a férfi széttépi e kapcsolat bilincseit, kitör e körből, igazi ember mivoltát megtartva. A Kettős kör című elbeszélés is azt igazolja, amit egyik kritikusa írt Illés Endréről: ő a morális ihlet írója. Igen, őt elsősorban ez foglalkoztatja, ezeket a kapcsolódó vagy egymástól távolodó, a másikat nem metsző emberi köröket figyeli meg. Azt, hogy miként keresi a fiú a halál árnyékában levő apa utolsó mozdulatát. A betört ablak című novellájának drámai szituációjában is azt a felelősséget nagyítja fel az író, amelyet a lánya iránt érez. Ekkor jön rá, hogy egy zsaroló senkiházinak a szeretője a lánya. Ettől a tehertől, ettől a morális felelősségtől nem tud szabadulni: „Hirtelen olyan ragacsosnak érezte magát, mint akit egymás után több ocsmányságban is meghempergettek, szurokban, kanálislében, moslékban.” Az idegen című színművében Éva akkor távolodik el férjétől, mikor az otthagyja az országúton a vérző motorkerékpárost, nem érez felelősséget a másik ember sorsa iránt, elembertelenedik. Illés Endre Schöpflin Aladárról rajzolt portréjában is kulcs- fontosságú a felelősségérzet. Schöpflin kedves mozdulatát idézi, ahogy kihúzta magát, mert „sohasem állhatunk elég egyenesen”. E mozdulat magatartásának jelképe lett. Pillanat Stendhal módszerének sugallata él Illés Endre írásaiban. A pillanat villanófényében akarja bemutatni hőseit. A tollrajz pár oldalnyi terjedelmét elegendőnek tartja arra, hogy a lényeget megragadja. Az élet látszólag jelentéktelennek tűnő pillanatait keresi. De túljut a felhámon, a külső rétegen, s a részletekben is az egészet, a teljeset képes bemutatni. A szép pillanat című tollrajzának már a címe is jelzi a hirtelen megvilágítás fontosságát. Az írót egy régi pillanat vonzza, melyben szereplőinek igazi arcát képes felidézni, nem a jelenlegi gőgös, rideg, negyvenéves kori arcukat. Ez csak a kontraszt. Ő azt a szép pillanatot mutatja be nekünk, mikor szegényen, fiatalon még *0
