Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - Hatvani Dániel: Négy vers
Ha a kések meglódulnak egyszervolthol nem volt cselleng villanyáhitatban nem mese ez gyerekek ne pedig a lányokéra csöcsük feszes bogyókemény Vezess el a huzal mentén ha az úton eltévedünk jános bácsi szokereszamokeresz Betonpince gyomra csikordul villámlik a teljesítmény grafikon meg fokoló nézz a lombik fenekére aki szomjas igyon fekve táncoljon is mint a medve mire hajnal lesz a földön ezüstben áll mind a tőke AZ OSZTOTT PÁLYÁS FOLYOSÓ minden halva születettnek elsőbbséget adunk mielőtt bekanyarodunk az osztott pályás folyosóra íme itt koszorúzzák az Ismeretlen Sárhányó szobrát lámpanégyszögein a mennyezetnek fejjel lefelé állnak a forgalmi rendőrök és a végtelen szalag körbeforog t itt itt itt itt itt it somfordáinak a lírai betörők kujtorognak a filozófus mackósok lézengenek az álmodozó házasságszédelgők slattyognak a borissza szerzetesek grasszálnak a reálpolitikus eretnekek lötyögnek a stupid intellektuelek caflatnak a lyukas cipőjű lottómilliomosok baktatnak a kikosarazott feltalálók moralizálnak virulens fennhangon az erkölcsi hullák és nyálukat habbá fújva isszák önnön vérüket a költők jelvényes szívüket a virágmintás ingen kívül dobogtatva ülepükön Marcuse profiljával itt jönnek a hosszú hajú ifjak és akik sohasem kapcsolnak rükvercbe a világjáró piaci felhajtok szintén itt tapossák a gázpedált és itt topognak a mindig az ajtón kívül várakozók az Esti Hírlapban megváltást kereső illedelmes balekok de hiába ha egyszer itt ragadunk nem jön a sárga messiás jól tudják ezt a kövér aktákkal bagzó hivatalnokok ajtóikon egyetlen tábla behajtani tilos mindig megígérik a kivezető utat mert az ég szélvédő üvegén átfúj a szél mert az űrállomásoknál nem állnak meg a szoláris járatok 8
