Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - Varga Mihály: Egy délelőtt Nagy Lászlónál
— Szeretsz a fővárosban élni? „— Megfordítom a kérdést. Mindig szerettem volna vidékre menni. Természetesebb életet élhetnék. Gyakorlatibbat. Most ez nincs meg.” — Barátok? ,,— Van állandó is. De az olyanokat is annak tartom, akikkel nem vagyok közös platformon. Szeretem megtartani a régieket az újak mellett.” — Sok időt elvesznek tőled? „—Igen. De ez megbocsátható. A kapcsolatok egy másik fajtája a rossz: olyanokkal kell beszélni, akikből soha nem lesz semmi. Jön ám a telefon, a levél, küldik a kéziratokat. Nézzétek, ez a polc tele van verskéziratokkal. Azért mind megnézem. Izgat is: hátha van jó? Különösen, ha fiatalokról van szó.” — Egyéb kapcsolatod az emberekkel? ,,— A szerkesztőség. Képszerkesztő vagyok az És-nél. Na és az író-olvasó találkozók. De egyik sem az igazi. Egyik helyen nem alakult ki igazi „műhely”, a másik: romlott, megcsontosodott a forma, nincs lehetőség élő, eleven, izzó kapcsolatok kiépülésére. Az ember naponként ki van téve a „szeretném, ha szeretnének” Ady-kisértésnek. Ez ellen védekezni is kell. Ady Endre elvárta, hogy szeressék, mégsem hajlott meg a közízlés előtt. Bartók is szép példa: ahogy ő a népköltészetet gyűjtötte. Szimpatikusabb lett volna annak a társadalomnak, ha csak a magyart gyűjti.” — Mit tennél, ha abba kellene hagynod a versírást? ,,— Azt hiszem, nem tudnék létezni.” — Mit tartasz a művész és a társadalom viszonyáról? „—Attól költő a költő,és attól művész a művész, hogy gondok vannak a társadalomban. Ezzel szembe kell nézni. Nem vonulhatunk el a társadalomtól, távoli szigeten alkotni. Proust redőnyök mögött alkotott.” — Kérdezhetek bármit? Mosolyog, huncutul, hosszan, azután ezt mondja: „— Nagyon kiegyensúlyozott vagyok.” — Szereted a munkahelyedet? ,,— Nem szeretem a kötöttségeket. De ennek van egy jó oldala: emberekkel találkozom. Mindenki hozza magával a kicsi vagy nagyobb világát.” — A legutóbbi pécsifilmszemlén azsűri tagja voltál. Jársz te moziba? ,,— Ritkán.” — Televíziót nézel? ,,— Nincs tévém.” — Nincs rá pénz? — tréfálkozom. ,,— Tán az lenne. De, akinek van, az leginkább rabja. Én nem vagyok az. 29
