Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - Varga Mihály: Egy délelőtt Nagy Lászlónál

VARGA MIHÁLY Egy délelőtt Nagy Lászlónál — Álmosnak látszol. „— Éjszaka dolgozom, mindig.” Ikonok a szekrényajtóra festve. „—A fiammal csináltuk, közösen. Ő képzőművészeti gimnáziumba jár.” — Te is oda jártál, igaz? Képzőművésznek ké­szültél. ,,— Régen volt.” Lovak, kavicsok, sarkantyúk, nádlám­pa, toll, láncok, érmek, kagylók; a szek­rényen nagy, sárga virág. — Nem érzed jól magad? „— Sose vigyáztam a gyomromra. Hü­lye dolog a gyomor.” — De kell, az is. ,,— Hát, sajnos, kell.” — Mondj valamit magadról, kérlek. ,,— Anyám háza összedőlt.” Elhallgat, mintha a szavakat keresné, úgy látom, rágja a szája szélét. Másra te­reli a szót. „— Sokat olvasok. Most leginkább a határokon túli költőket. Tolnai Ottót, Fehér Ferencet, Tőzsér Árpádot, Lász- lóffy Aladárt, Király Lászlót”. — írsz verset mostanában? „— Keveset.” — Fáraszt ez a beszélgetés? Terhedre van? Vagy megszoktad, hogy interjú- és riportalany légy? ,,— Nem lehet azt megszokni. Az ember ilyen esetben nem mindig azt mondja, amit szeretne. Jobb az írás.” Amikor ki tudja, hányadszor gyújt rá, nem bírom ki szó nélkül. — Sokat dohányzol? ,,— Sokat. Pedig csak húsz éves korom­ban szoktam rá. Amikor apámnak dohányt ültettem. Akkor szívtam először.” — Jó volt? „— Nem. Elszédültem tőle.” Könyökre támaszkodva, egyenes test­tartással ülve, messzire néz. Szívja a ciga­rettát. Kevéske csend. — Látom, bolgár cigaretta . . . ,,— Az. De nem a nosztalgia miatt. Ezt vettem éppen. Véletlen.” — És az ivás? ,,— Régebben igen. Akkor sokat ittam. Volt idő, hogy estén­ként egy üveg konyakot.” — Éjszakába nyúltak azok az esték, nem? ,,— Néha a reggelbe is.” — Sokat dolgoztál? ,,— Fő­leg, amikor fordítottam. Tíz év alatt har­mincezer sort. Ha elmaradtam, kétségbe­estem.” — Rajzolsz még? 27

Next

/
Thumbnails
Contents