Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 2. szám - JEGYZETEK - Beszélgetés Németh Lászlóval
szerepet vállalt Haraszthy a megyei életben, bizonyítható-e kapcsolata Kossuthtal és Wesselényivel. Feltétlenül válaszra vár a kérdés, miért vándorolt ki 1840 táján. Egyes utalások szerint ennek politikai háttere van, a bevándorlási bizottság előtt Kossuth hívének vallja magát. Ugyancsak tisztázatlanok 1842-es látogatásának körülményei, tárgyalásai Heckenasttal. Tudjuk, hogy Utazás Éjszak-Ameriká- ban c. kétkötetes műve a kor egyik bestsellere volt. Elemzést érdemelne a könyv tartalma, beállítottsága, hatása és sajtóvisszhangja. A biográfia Amerikában játszódó eseményei vagy európai körútja azért szorulnak feltárásra és ellenőrzésre, mert a hitelesnek látszó s az írott forrásokból származó anyagot többhelyt a legenda födi el. Ennek oka talán a helyi, tehát kaliforniai és családi hagyományokban keresendő. Tudomásunk szerint Haraszthy Ágoston leszármazottai ma is élnek, sőt részük lehet abban, hogy a Sztáray-féle biográfia létrejött. Az idealizált, szubjektívnek tűnő Haraszthy-portré hitelesítésre és kiegészítésre vár. A téma izgalmasabb része agrártörténeti jellegű. Érdekes volna igazolni, valóban vásárolt-e szőlőszaporító anyagot itthon, milyen hazai és más országból származó fajtákat honosított meg új hazájában, melyik szőlőfajtából készítette Tokay-nak elnevezett borát stb. Ismeretlen előttünk, hogy milyen szőlészeti-borászati kísérleteket folytatott, milyen technológiai eljárásokat (metszési módok, borkezelés stb.) alkalmazott. Joggal tehet kíváncsivá farmertársai körében végzett „szaktanácsadó” és oktató tevékenysége vagy szakírói működése (röpiratok, jelentések, szakkönyv). Levelezése fényt deríthetne szakmai kapcsolataira, a kor tudósaihoz és gyakorlati szakembereihez fűződő viszonyára, de arra is, hogy milyen elméleti-technológiai eredmények hatottak rá, vagy foglalkoztatták. Sem agrár-, sem pedig helytörténeti szempontból nem közömbös, hogy mi lett a további sorsa a több mint száz éve alapított Buena Vista-i szőlőgazdaságnak. Ismeretes, hogy a filoxeravész idején az egyik Haraszthy-fiú mentette meg a szőlészétet a teljes pusztulástól. Egyrészt a filoxerának el lentál ló amerikai alanyok mellett a kaliforniai szőlőrekonstrukció a Haraszthy-féle anyag — számos magyar fajta — vesszőit alkalmazta, másrészt egyes fajták oltványai a múlt század végétől hazánkba is visszaszármazhattak. Tehát a filoxeravész és az azt követő fellendülés, kutatási és termelési kultúra kapcsán is akad feltárnivaló. Kérdés, mi a kapcsolat a kaliforniai, Haraszthy nevéhez fűződő szőlőkultúra és a hazai szőlészet között. BISZTRAY ÁDÁM Beszélgetés Németh Lászlóval Németh László 1970 októberében Kecskeméten járt. Részt vett a Katona József Társaság ünnepi ülésén, megtekintette a Cseresnyés című drámájának premierjét a színházban, ellátogatott a Forrás szerkesztőségébe. Utána a Katona József Gimnáziumban találkozott a fiatalokkal. Az ottani beszélgetést rövidítve közöljük az alábbiakban: — Mi a véleménye a kecskeméti színház Cseresnyés-előadásáról? Németh László: Öregkorában meg van elégedve az ember. Tetszett a rendező munkája. A szereplők közül a feleség (Koós Olga), a három lány. . . Harminc évvel ezelőtt nem is néztem meg, olyan rossz volt a hangulat a darab körül. . . — Drámaírónak vagy prózaírónak tartja magát? Németh László : Talán tanulmányírónak érzem magam. Nem sokat nézek magam mögé. Majd eldönti a világ, mennyit érnek a műveim. 80
