Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám - HORIZONT - Ortutay Gyula: Finnek és magyarok

történeti stúdiumok mellett a modern természettudomány, az ipari tudományokterületén is folyik a tudósok, fiatal kutatók, ösztöndíjas egyetemi hallgatók cseréje, a két írószövetség, a sajtó, a rádió, televízió közt rendszeressé vált a kapcsolat. Az irodalmi fordítások száma növekszik, magyarul 1956 után három kiadásban, köztük egy szép bibliofil kiadásban is, megjelent a Kalevala, melynek új, modern fordítását most készíti Képes Géza, de regények, a finn modern költészet antológiája is nagy sikert ért el, ez utóbbi szintén Képes kiváló fordításában. A finn műfordítások száma is növekszik, egy-egy regény lefordítása mellett megjelent a magyar népmesék válogatott gyűjteményének fordítása, és e napokban Toivo Lyy kiemelkedően szép fordításában jelent meg Unkarin lyyre címen egy gondosan válogatott gyűjtemény, amely az első magyar verses alkotás, az ómagyar Mária siralom (Neitsyt Maarion Valitus-virsi) átköltésétől Juhász Ferenc, Garai Gábor költeményéig foglalja magába a magyar költészet legszebb alkotásait. S a költészeten keresztül ez az antológia így öleli át az egész magyar népet, érzelemvilágát, történeti sorsát, emberi igényeit. Valóban jelképes eredménye kapcsolataink történetének.

1958 óta természetesen nemcsak ennyi történt. Egyre jobban kibontakoztak a két ország termékeny kapcsolatai. Kereskedelmi, gazdasági téren is az együttműködés számos formája, mind a két népre kedvező eredmények, szerződések kötése volt a jellemző s az a meggyőződésünk, hogy ezek a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek voltak s a jövőben csak erősödnek. A Finn—Magyar Baráti Társaság és a magyar Hazafias Népfront kezdeményezésére többszáz főből álló turistacsoport látogatott el a két országba, és ez a forma is állandónak, reméljük bővülőnek mutatkozik. Kormányzati szinten is egyre több hivatalos delegáció látogat kölcsönösen országainkba, s vizsgálja, hogy a két nép közötti kapcsolatokat milyen további együttműködési formák gazdagíthatnák. Az elmúlt évtized fejlődésének emelkedő, jó útja ez.

Megható volt számunkra kapcsolataink történetében ez év márciusa. Március 24-én mutatták be díszelőadáson a Helsinki Városi Színházban a „Magyar Kalevalá”-t. (Már így nevezik a Thália Színházban tavaly bemutatott, s Kazimir Károly által oly megragadóan rendezett Kalevala színpadi előadását.) Öt előadásban, a Finn Televízió által is felvett formában szerepelt magyar művészek előadásában Helsinkiben a Kalevala, A finn sajtó és a közönség szeretettel fogadta, számunkra megrendítő lelkesedéssel ezt az előadást. Megérezték, hogy mi magyarok mennyire magunkénak érezzük ezt a monumentális alkotást. Egyenesen azt mondották: újra felfedeztük nekik nagy nemzeti költeményüket. Az igazság az: a finn népé, és az egyetemes emberi kultúráé ez a mű, fel kell mutatni az egész világnak értékeit. Gondolom, a két nép egymásratalálásának egyik szép emléke marad ez a bemutató, ahol a finn tájak nemzeti viseletébe öltözött küldöttségek köszöntötték a magyar művészeket, s a kiváló rendezőt.

Végül néhány szót arról, hogy a magyar nép mily szeretettel fogadta kétszer is a legutóbbi évtizedben Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét. Úgy fogadta, mint a nemzetközi politika kiemelkedő nagy személyiségét, s mint a magyar nép igaz barátját. S ahogy legutóbbi látogatása alkalmával Kekkonen elnök is utalt rá: van abban mélyen jelképes értelem, hogy Európa biztonságáért Budapest emelte fel szavát, az úgynevezett Budapesti Felhívásban, s Helsinki ajánlotta fel, hogy színhelye kíván lenni az Európa biztonságáért összeülő értekezletnek. A két testvérváros immár nem a múlton mereng: a két nép, Európa, az egész emberiség jövőjéért cselekszik.

Valamikor háromezer évvel ezelőtt vált el a finn és a magyar, egyik északnak, másik délnek indult. Néhányszáz éve fedeztük fel rokonságunkat, s e rokoni érzésből — különböző politikai, társadalmi rendszerünktől függetlenül — igaz, mély barátság született, s e barátság, e testvéri szeretet immár közös hazánk: Európa biztonságáért dolgozik, a világ békéjét tekinti a maga legfőbb ügyének. Két kis nép így küzd a világ népeinek legdrágább kincséért, legnagyobb ügyéért, a békéért.

75