Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - Kovács Győző: Fábry Zoltán leveleiből
ben a tiszti tüdőszanatóriumba, ott hatott rám először, aztán 1920 szomorúsága, közeli magyar sirámai kissé oldalt ejtették. Aztán újra felbukkant, és itt már egybefonódott a német expresszionizmus háborúellenességével, antimilitarizmusával ... Értelmezőim eddig nem vették észre művem, életem legfontosabb kulcsszavát, az alapállást. És ez: „A szellem: erkölcs”. Ezzel minden nyitható. Az etikai primátus a vox humana-ból folyik. És a vox humana nem fellegjárás, de realitás. Ide kapcsolódik a valóságirodalom. „A valóság:erköics” és ,,A szellem: erkölcs” egymásba és egymásból folyó párosítás. Ezért lehet követelményem szava: az erkölcsi realizmus. Itt és így kötődik. Aki a szellemerköics oldaláról közeledik hozzám (tehát adekvátan), az nem kerülheti ki az ide tartozó ,,a gondolat igaza”, majd az ebbői eredő és egymást erősítő „a béke igaza” valóságát... .. .Az expresszionizmushoz: én előbb ismertem meg az expresszionizmust, mint a klasz- szikus német irodalmat. Georg Trakl vezetett el Hölderlinhez, és így kerültem Goethéhez stb ___” 11. (1)968. VI. 4. „Ha a Kassai Napló-ból megtalálod a ,,Szabolcska-emigránsok”-at, azt légy oly jó, nekem leírni, mert ebből nincs példányom ...” 12. (1)968. VII. 23. „Igazad van: „Az irodalom életproblémái” az első komoly próbálkozás. Én az „Emberirodalomra” tenném a fő hangsúlyt, és példáját, illusztrálását, az ,,Epistolá”-t. Lenne még az expresszionizmusra vonatkozólag (amikor még nem volt teljes áttekintésem és judiciu- mom) az Otto zur Linde-cikk. Az Irodalom életproblémáinál azért ki kéne hangsúlyozni a negatívumot is: a munkás- osztály meg nem értését...” 13. (1)968. X. 28.) „Otto zur Linde-ről többé nem írtam. Őt nevezték az expresszionizmus atyjának”... Csak az expresszionizmussai volt kapcsolatom. Ismerem az egészet. Más — avantgarde — irányzat nem volt rám hatással. Kassákék lapjait csak néha-néha láttam, csak könyveit ismertem. Az Ék és az Akasztott Ember már akkor került a kezembe, amikor telítve voltam az expresszionizmus háborúellenességével ... ... Simándy csak ezt az egy sort írta le ...” 14. (1)968. XII. 17. „ ... már majd egy hónapja, hogy elmentél, és én még nem is válaszoltam soraidra ... Már egy hónapja vegetálok, a szívem egyre jobban aggaszt. Semmit nem csinálok... lassan naponként expediáltam a Stószi délelőttök dedikált példányait Csacsi segítségével ... ... Itt volt Görcsös Miska, de ő egy szót sem szólt a kassai előadásról (igaz, hogy Lő- rincze Lajossal volt és másokkal). Ráérünk erre. Április vagy május nekem is jobb lesz . A realizmusra nagyon fontos a Stószi délelőttök-ben is meglevő Gaál Gábor-tanulmány: A koronatanú. Ma táviratot kaptam, holnapra Pándi Pál jelentette be magát...” 15. (1)969.1.9. „...Tegnapelőtt voit itt Görcsös Miska, aki azóta már bizonnyal Pesten van. És így elmondta, hogy el kell halasztani a Fábry-estet. Nagyon nem jól érzem magam és félek, hogy ez még rosszabbodni fog. Pedig sztrofan- tin-kúra után vagyok, és most először nem használt...” 16. (1)969.11.20. „Vészesen közeledik márc. 10.,és semmi nem történik köröttem, vagyis nem érzem, hogy készülne valami Fábry-est. Semmit se tudok, sokszor azt hiszem, hogy ezt az egészet csak a Te fantáziád, tempód mozgatja, de Kassa mozdulatlan. És megint korán van a dátum. Aztán az influenza mennyi embert fog elrettenteni ... Szóval semmilyen jó auspiciumok. ... Varga Mihályék hónapok óta konokul: kunokul hallgatnak.” 17. (1)969.11.27 „Éppen ma kezd megint a torkom okoskodni. De talán jobb így: 10-re el is múlhat. Ha Radnótiné jön, akkor kéne valami Radnótira vonatkozó is. Ez ügyben már írtam Miskának. 15
