Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - Kovács Győző: Fábry Zoltán leveleiből
Nem lenne szabad ilyen szép írással semmi mást csinálni, mint köszönni, de a kritikus, ez a fránya közbeszóló nem tudja megállni, hogy egy pár megjegyzést tegyen. írásod feltételezi egy olyan olvasótábor létezését, mely engem ismer; jelen esetben ez nincs így. In médiás rés robbansz bele. Kis bemutatás kellett volna. (Viszont egyes hangok épp ezt nehezményezik: miért kell minden rólam szóló írásnak úgy kezdődnie, hogy előbb bemutassanak újra és újból. Lehet, hogy Te ilyen meggondolásból hagytad ki az indokolt portré-rajzot, ..) ... Maga a vox humana mibenléte sem jön ki plasztikusan ... egy helyen Goethe-Weimar világviszonylatáról beszélsz... a folytatólagos értelmezés meg egyenesen zavaró... Kiragadva: a levegőben lóg és semmit sem mond...” 5. (1)966. XI. 28 „ ... bizony, rég nem írtam. Közben kórházban is voltam, aztán — szinte betegesen — lusta vagyok. Még a levelezés sem megy — és Te Ady igaza után érdeklődői. Ez már nem fog megszületni. Az Európa... második kötete is kérdéses. Annyi az anyag, hogy még mindig szelektálok, aztán homályos terek, miket még csak most próbálok felderíteni. Több évi munka eredménye lenne ez, és hol leszek én addig?” 6. (1)967. V. 20. „...Az avantgardizmus. Nos, mi annak idején nem is tudtunk róla, hogy avantgardisták vagyunk. Nem volt forgalmazott ez a szó. Expresszionizmus volt a kiinduló gyűjtőfogalom, mely aztán átváltott ,,aktivizmus"-ra, „proletár-forradalmi” fogalmakra és jelzőkre ...” 7. (1)967. Vili. 7. ,,... amikor megkaptam küldeményedet — születésnapi ajándékodat —, nagyon sajnáltam, hogy ez csak egy magamnak szóló felköszöntő. Mert — nem azért, mert rólam van szó — de eddigi legjobb írásod: hézag nélküli és nincs benne semmi felesleges. A lényegre tör következetesen, és amikor a víz-ben összegeződik minden, és amikor itt és így összegezhető, akkor telitalálat lett belőle: és nekem így kétszeres öröm — és ezzel kétszeres köszönettel tartozom. És hogy háromszoros legyen az öröm és köszönet, arról az épp befutott NAPJAINK tanúskodik. Mégis megjelent, és olvashatják, tudhatják mások is!” 8. (1)967. XI. 6. ,,... Hiába küldesz biztató munkakedvet: nem megy a dolog. Három hónap alatt ez az egyetlen Kazinczy! A „Stószi délelőttök” előszavának még csak a fele van meg. így aztán „kéziratok” most nincsenek, de ha lesznek, eggyel Rád is gondolok.” 9. (1)968.1.30. ,>... Már előre félek a kórháztól. Gondolhatod, hogy milyen idegállapotban vagyok. Örülök rólam szóló könyvtervednek, csak megérjem!” 10. (1)968. V. II. ,,... Félek, hogy kérésednek alig tudok majd eleget tenni; az egész kezdet nekem is homályos és rejtély. Nekem fogalmam sem volt, hogy az avantgarde címszó alá vagyok osztható. Egyszer csodálkozva olvastam Simándy Pál beszámolóját a Nyugatban az itteni irodalomról, és ott e mondatot: „az avantgardizmust nálunk Fábry Zoltán és Földes Sándor képviselik.” Az avantgarde-kifejezés inkább francia hatásra utal; nekem ez teljesen idegen volt... Nálam az izmust majdnem egyedül és kizárólag a német expresszionizmus jelentette. Amikor én 1919 novemberében hazajöttem Pestről, mert nem nyílt meg az egyetem, ... az itthoni kisebbségi lét, a kesergés és az elkeseredés a „magyar” komponenseket erősítette, a nacionalizmust. Első cikkeim — jellemző sorozat-címmel: „Szomorú szemmel”— ilyen szellemben íródtak. Tehetetlenség, gyász, szomorúság: magyarság-siratás. És akkor botlottam belé a német irodalmi újdonságokba, fiatalok verseibe, prózájába, drámáiba: az expresszionizmus ... a háborúellenes mondanivaló. És itt és így kezdtem éledni. Többet tudtam és láttam kisebbségi kisszerűségünknél magyarságunkról: a háború és a háborúellenesség internationáléját, egyformaságát, a plattformot, mely mindenhez elvezetett: vissza és előre. Vissza az élményhez és előre a forradalmi tudathoz: a változtatáshoz. így lett a „változni és változtatni” egyik axiómám, kulcsszavam. Háború-béke, embertelenség-ember: ez a vox humana forrásvidéke. Kitapinthatón (mert nálam minden könyvön át jön; az egyéni élményt is könyv hozza felszínre később) — legnagyobb hatással Ady Endre. A halottak élén-t magammal vittem 1918 októberé14
