Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - SZEMLE - Sz. E.: Bertha Bulcsú: Tűzgömbök - Szekér Endre: Thierry Árpád: Évszakok

Számára az emlék keserű és kegyetlen. Borzongás, iszonyú undor az emlékezés arra, hogy anyja szinte ágyába kényszerítette a velük együtt lakó hentest, legalábbis jóváhagyta, hiszen ezért húst kapott a hentestől. Megbocsájthatat- lan emlék. Ebbe az eszeveszett hadakozásba kerül Miklós. Miklós, aki alkatánál fogva nyugodt, lassú moz­gású, kényszerül olyan tempó felvételére, amely kizökkenti megszokott bódulatából, és küzd is ellene a maga módján. Számára mindent Öreg- miklós, az öreg barátja, nevelője jelentette. Az öreg kertészként dolgozott a családnál, a báró- éknál, akik a háború alatt itt hagyták Miklóst. Öregmiklós és Miklós igazi barátsága, talán álombéli kapcsolata, összefügg a szabadság, a természet imádatával. Talán ez Miklós egyik horgonykötele, amely hosszúnak tűnik, mégis korlátokat szab a mozgásban. Tulajdonképpen igazi cél nélkül, magáért az élet öröméért él Miklós és amikor belekerült Ildikó mágnesterébe még Öregmiklós vonzása súlyosabban jelentke­zik. Hiány. A szakadatlan törtetés közben egyre több hiány. Az író szerepe ekkor jelentkezik igazán. El­beszélő lendülete az életmozgás tempójában ha­ladó. Gyakran az az érzése az olvasónak, hogy talán sietteti is a végeredmény kiharcolását, végül nincs végeredmény. A főszereplők gondola­tait úgy közli, hogy azok újabb és újabb nekiru­gaszkodást jelentenek a két tempó összeütközése felé. Egyre szűkebb a lehetőség arra, hogy egyik vagy másik figura átformálódjon. Semmi más nem lehetséges, csak a tempó változás vagy az utak kettéválása. Úgy tűnik, egyik megoldás sem lehetséges. Ennek eldöntését rábízza az író az olvasóra. OCSOVSZKY LÁSZLÓ BERTHA BULCSÚ TŰZGÖMBÖK Bertha Bulcsú első írásaival kortársainak leg­jobbjai közé emelkedett: a modern próza intel­lektuális elemeit ötvözte valamilyen pasztelles lágysággal, oldott líraisággal pl. a „Harlekin és szerelmese” című novelláskötetében. S aki a stílus finomságaira volt érzékeny: az is öröm­mel vehette észre, hogy a balatoni „krétarajzok” költőisége sohasem vált olcsó érzelmességgé. Bertha már fiatalon megismerte az írás fegyelmét. Most a Tűzgömbök című regénye jelent meg, s mindjárt szembeszegezhetjük e művel a kérdé­sek kemény dárdáit: hogyan tud bánni a novel­lát jól szerkeszteni tudó író a regény nagyobb kompozíciójával? A líraibb töltésű novellák után mit kezd Bertha a háborús témával? A válasz, az olvasó s egyben a kritikus válasza örvendete­sen pozitív: Bertha tud szerkeszteni, új vilá­gában is otthonosan mozog. Az író azonosul — az olvasó is — a regény fiatal gyermekhősével, Thali Ambrussal, aki a történelem nagy sorsfordulóját, 1944-et úgy éli át, hogy abban egyrészt érvényesül általános emberi fejlődése, felnőtté válása, másrészt pedig az ő sorsában visszatükröződik egy nagyobb, szélesebb réteg hasonló élethelyzete (a háború és menekülés rettenetéi között.) A látszólag veszélyesebbnek tűnő Budapestről vidékre ke­rülő gyerek megismerkedik a falu embertelen lelki terrorjával: amikor a templomban a füstö­lőtől rosszul lesz egy gyerek, azt a „rossz” szellemnek, romlottságának tulajdonítják, s ezért szinte üldözik. A regény felejthetetlen jelenete az, amikor Ambrus életében összefonó­dik a képzelet mesevilága a háború valóságos borzalmával. A néger Jim ejtőernyővel ereszke­dik le, Ambrus meglepődik, de összebarátkozá- sukat a falusiak fenevad gyilkossága szakítja ketté. A regény legizgalmasabb „rétege” mégis az egész művet lényegileg meghatározó gyermek- szemlélet, pszichológiailag tökéletes gyermeki (de nem „gyermeteg!”) látás. Mi is ott vagyunk Ambrussal nagy magányában, vele szégyenkezünk egy falusi lány esetekor, s ott érezzük mi is Ambrussal együtt a másik nem vonzását. . . Hiteles e lélekrajz, biztos e világ rajza. S ennél is izgalmasabb az a másik, képzelt világ, mely Ambrus életének határozott részét alkotja. Azt gondolja, hogy ő tatár lelencgyerek. A regény végén Ambrus, miután szüleit elvesztette, Szom­bathelyre kerül rokonaihoz, s lassan „a félelem görcse” feloldódik benne. S rájön a legnagyobb dologra: élve maradt minden megpróbáltatás ellenére. Bertha Bulcsú a Tűzgömbök című regényével a gyermeki lélek mélyrétegeibe hatolva hiteles képét adta a felszabadulás előtti drámai időknek, ígéretből megvalósult, határozott profilú, igé­nyes író-egyéniség alakult ki előttünk. V. ZS THIERRY ÁRPÁD ÉVSZAKOK Thierry Árpád új regényében kimondottan közéleti témát dolgozott fel: hogyan élt a máso­dik világháború nagy forgatagában, a felszabadu­lás utáni „fényes szellők” napfényes időszakában, majd a személyi kultusz borzongató ősz-idején s utána Máté, a regény hőse. Az író túlzottan törekszik „hitelességre”, megbéklyózzák a köz­ismert történelmi események, s így hőse elveszti igazi egyéniségét, elhalványulnak egy-egy re­gényrészletben Máté igazán emberi vonásai. Ez­zel a történelmi események lesznek „hitelesek”, de a hőssel ritkán tudunk azonosulni, az író nem tudja igazán emberközelbe hozni szereplőjét. Thierry először, a „téli” fejezetben az orosz 93

Next

/
Thumbnails
Contents