Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - SZEMLE - Sz. E.: Bertha Bulcsú: Tűzgömbök - Szekér Endre: Thierry Árpád: Évszakok
Számára az emlék keserű és kegyetlen. Borzongás, iszonyú undor az emlékezés arra, hogy anyja szinte ágyába kényszerítette a velük együtt lakó hentest, legalábbis jóváhagyta, hiszen ezért húst kapott a hentestől. Megbocsájthatat- lan emlék. Ebbe az eszeveszett hadakozásba kerül Miklós. Miklós, aki alkatánál fogva nyugodt, lassú mozgású, kényszerül olyan tempó felvételére, amely kizökkenti megszokott bódulatából, és küzd is ellene a maga módján. Számára mindent Öreg- miklós, az öreg barátja, nevelője jelentette. Az öreg kertészként dolgozott a családnál, a báró- éknál, akik a háború alatt itt hagyták Miklóst. Öregmiklós és Miklós igazi barátsága, talán álombéli kapcsolata, összefügg a szabadság, a természet imádatával. Talán ez Miklós egyik horgonykötele, amely hosszúnak tűnik, mégis korlátokat szab a mozgásban. Tulajdonképpen igazi cél nélkül, magáért az élet öröméért él Miklós és amikor belekerült Ildikó mágnesterébe még Öregmiklós vonzása súlyosabban jelentkezik. Hiány. A szakadatlan törtetés közben egyre több hiány. Az író szerepe ekkor jelentkezik igazán. Elbeszélő lendülete az életmozgás tempójában haladó. Gyakran az az érzése az olvasónak, hogy talán sietteti is a végeredmény kiharcolását, végül nincs végeredmény. A főszereplők gondolatait úgy közli, hogy azok újabb és újabb nekirugaszkodást jelentenek a két tempó összeütközése felé. Egyre szűkebb a lehetőség arra, hogy egyik vagy másik figura átformálódjon. Semmi más nem lehetséges, csak a tempó változás vagy az utak kettéválása. Úgy tűnik, egyik megoldás sem lehetséges. Ennek eldöntését rábízza az író az olvasóra. OCSOVSZKY LÁSZLÓ BERTHA BULCSÚ TŰZGÖMBÖK Bertha Bulcsú első írásaival kortársainak legjobbjai közé emelkedett: a modern próza intellektuális elemeit ötvözte valamilyen pasztelles lágysággal, oldott líraisággal pl. a „Harlekin és szerelmese” című novelláskötetében. S aki a stílus finomságaira volt érzékeny: az is örömmel vehette észre, hogy a balatoni „krétarajzok” költőisége sohasem vált olcsó érzelmességgé. Bertha már fiatalon megismerte az írás fegyelmét. Most a Tűzgömbök című regénye jelent meg, s mindjárt szembeszegezhetjük e művel a kérdések kemény dárdáit: hogyan tud bánni a novellát jól szerkeszteni tudó író a regény nagyobb kompozíciójával? A líraibb töltésű novellák után mit kezd Bertha a háborús témával? A válasz, az olvasó s egyben a kritikus válasza örvendetesen pozitív: Bertha tud szerkeszteni, új világában is otthonosan mozog. Az író azonosul — az olvasó is — a regény fiatal gyermekhősével, Thali Ambrussal, aki a történelem nagy sorsfordulóját, 1944-et úgy éli át, hogy abban egyrészt érvényesül általános emberi fejlődése, felnőtté válása, másrészt pedig az ő sorsában visszatükröződik egy nagyobb, szélesebb réteg hasonló élethelyzete (a háború és menekülés rettenetéi között.) A látszólag veszélyesebbnek tűnő Budapestről vidékre kerülő gyerek megismerkedik a falu embertelen lelki terrorjával: amikor a templomban a füstölőtől rosszul lesz egy gyerek, azt a „rossz” szellemnek, romlottságának tulajdonítják, s ezért szinte üldözik. A regény felejthetetlen jelenete az, amikor Ambrus életében összefonódik a képzelet mesevilága a háború valóságos borzalmával. A néger Jim ejtőernyővel ereszkedik le, Ambrus meglepődik, de összebarátkozá- sukat a falusiak fenevad gyilkossága szakítja ketté. A regény legizgalmasabb „rétege” mégis az egész művet lényegileg meghatározó gyermek- szemlélet, pszichológiailag tökéletes gyermeki (de nem „gyermeteg!”) látás. Mi is ott vagyunk Ambrussal nagy magányában, vele szégyenkezünk egy falusi lány esetekor, s ott érezzük mi is Ambrussal együtt a másik nem vonzását. . . Hiteles e lélekrajz, biztos e világ rajza. S ennél is izgalmasabb az a másik, képzelt világ, mely Ambrus életének határozott részét alkotja. Azt gondolja, hogy ő tatár lelencgyerek. A regény végén Ambrus, miután szüleit elvesztette, Szombathelyre kerül rokonaihoz, s lassan „a félelem görcse” feloldódik benne. S rájön a legnagyobb dologra: élve maradt minden megpróbáltatás ellenére. Bertha Bulcsú a Tűzgömbök című regényével a gyermeki lélek mélyrétegeibe hatolva hiteles képét adta a felszabadulás előtti drámai időknek, ígéretből megvalósult, határozott profilú, igényes író-egyéniség alakult ki előttünk. V. ZS THIERRY ÁRPÁD ÉVSZAKOK Thierry Árpád új regényében kimondottan közéleti témát dolgozott fel: hogyan élt a második világháború nagy forgatagában, a felszabadulás utáni „fényes szellők” napfényes időszakában, majd a személyi kultusz borzongató ősz-idején s utána Máté, a regény hőse. Az író túlzottan törekszik „hitelességre”, megbéklyózzák a közismert történelmi események, s így hőse elveszti igazi egyéniségét, elhalványulnak egy-egy regényrészletben Máté igazán emberi vonásai. Ezzel a történelmi események lesznek „hitelesek”, de a hőssel ritkán tudunk azonosulni, az író nem tudja igazán emberközelbe hozni szereplőjét. Thierry először, a „téli” fejezetben az orosz 93
