Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - Temesi Ferenc: Pont Pál megiratlan búcsúlevelei (novella)

U Iti partnerei mnek

Lajos és Dönci! Ti vagytok az utolsó emberi lények, akikhez fordulhatok ebben a nehéz percben. Visszaút nincs, amit elhatároztam, azt megteszem. Ti ismertetek engem, úgyhogy sok magyarázat felesleges. Eljött hát a perc, amire vágytam. Biztosan azt mondják majd, hogy bolond voltam, de ne higgyetek nekik, nektek tudnotok kell, hogy a családom tett tönkre.

Ölel benneteket:

Paksi

Főorvos úr!

Ön az utolsó ember akihez fordulok ezen a földön. Úgy érzem, be kell fejeznem, mielőtt a kór végez velem. Ön ezt nem értheti, hisz Ön orvos, és mestersége az életmentés. Ön valóban megtett mindent, felelősség nem terheli. Tudom azt is, hogy egyébként se lett volna sok hátra. Én művelt ember vagyok, kérem, nehogy azt higgye, hogyha nem mutatják meg a vizsgálati eredményeket és csak latinul sugdosnak egymásközt az ágyamnál, én nem gyaníthatok semmit. Ez a bizalmatlanság bántott itt legjobban. De most már mindent meg tudok bocsájtani.

Tisztelettel:

Pont Pál

Döncinek

Döncikém, öreg barátom! Kihez fordulnék ha nem tehozzád, utolsó és mindent eldöntő tettem előtt? Hidd el, így kellett lennie. Az idő eljárt felettünk, ez az igazság öreg csont, teher vagyunk már csak a világnak. Öreg barátom, búcsúzom tőled, és könnyebb lesz, hogy épp a te gyógyszereiddel végzem, a tieiddel, kivel annyit zsíroztunk utolsó napjaimban ! Hát vége, egyetlen barátom. Nem leszek többé se a családnak, senkinek se.

Talán Isten megbocsát nekem mindent, öreg barátod: Paksi

*

A „VIDÉKÜNK LAKÓI” GYÁSZKÖZLEMÉNYEIBŐL:

„SZOMORÚ SZÍVVEL TUDATJUK, HOGY A SZERETETT APA ÉS NAGYAPA, PONT PÁL, ÉLETÉNEK 79. ÉVÉBEN CSENDESEN ELHUNYT. TEMETÉSE F. HÓ 20-ÁN 15 ÓRAKOR LESZ, A DUGOVICS-TEMETŐ RAVATALOZÓJÁBÓL.

A GYÁSZOLÓ CSALÁD”

2 Forrás

17