Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Hatvani Dániel: Mély homokban
Az asszony: — Sok a munka itt. Társasági életre nem is gondolhatunk. Egy-két pedagógussal, tanácsi alkalmazottal tartunk kapcsolatot, nem rendszeresen. És kéthetenként Pestre megyünk. Villany már van. Segélykérő telefon kellene. Az iskolaigazgató saját termésű borával kínál. Okos könyvek, lexikonok a polcon, tisztes középszintet képviselő festmények a falakon. — Az itteni pedagógusgárda stabil. Nincs köztük sem huligán, sem kurva. De a régi tanítói tekintély oda. Részt vettünk a begyűjtésben, a tszcs-szervezésben, békekölcsönt jegyeztettünk ... Csupa olyan dolgot csináltunk, ami nem volt népszerű. És ezt nem felejtették el. Szellemi élet, kapcsolatok, társaság ... — Orvos, tanácselnök, egynéhány kolléga. És néhány nagygazda keresi velünk a kontaktust. De ettől viszolygok, nem tudnám kellő színvonalon viszonozni. S biztos, hogy éreztetné velem ... A körzeti orvos, dr. Fejes Ferenc néhány hónapja van itt. A konyhában beszélgetünk, rendelés előtt. Mintha előre leírt életrajzát olvasná fel. Apja fodrász volt Batto- nyán, a háborúban odaveszett. Anyja egyedül nevelte a három gyereket. Ötvenkettőben szakérettségizett. A diplomát 1964-ben szerezte meg. Közben dolgozott, s néha az egyetemre is bejárt. Vizsgáit egyik évről a másikra halogatta. Pár évig a makói kórházban dolgozott. — Miért jött ide? — A lakás miatt. Ott nem kaptunk. Feleségem a második gyereket várja. — Kinél voltak eddig? — Az iskolaigazgatóéknál. Máshol nem. Nálunk nem volt senki, jóformán még be sem rendezkedtünk. — Hivatásán kívül mi az, ami érdekli? — A foci. Egyetemista koromban én is játszottam. — Mi érdekli önt Bal lószögből ? — Semmi. Esetek vannak itt is, mint bármelyik más körzetben. — Nálunk, magyaroknál nem szokás átbeszélgetni az éjszakát két-három üveg bambi mellett — mondja összehúzott szemmel a tanácselnök. — A kapcsolatok anyagi bázis nélkül mit sem érnek. Talán nincs elég közölnivalónk, esetleg van, de a gátlásaink nem engedik, hogy elmondjuk, ezért zabálunk és dőzsölünk egymásnál. A legszerényebb összejövetelt sem lehet egy százason alul megúszni, ha csak a 2—3 üveg borra és a néhány szendvicsre gondolunk is... Elődeim okosabbak voltak, végiglegelték a falut.ettek-ittak, de vissza nem adták. Ezt nem akarom csinálni. Előbb- utóbb azt várnák el, hogy kedvezzek ebben is, abban is. Hívásban persze nincs hiány. Arra hivatkozom, hogy jogot tanulok, vizsgákra készülök, de ha megszerzem a diplomát, nem tudom, mi lesz. Majd csak akad megint egy új kifogás. Községi vezető emberek társaságában. Ötpercenként poháremelés, egész napos tanyajárás után. Szempillámon mázsányi súly. Hallgatok, figyelek. — Meg kell csinálni a rekonstrukciót. A telepesek ásóval forgatták fel a homokot. A gépek korában ne sikerülne? — A gazdáknál pénz van. Ha fantáziát látnak a dologban, leszurkolják a holdanként tizennyolcezer-tizenkilencezer forintot, az holtbiztos. 71
