Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI TÜKÖR - Két javaslat a Magyar Parasztfestők Múzeumának alapítására Kecskeméten - Ortutay Gyula
Ezeken a gyűjtőutakon kapott rajzokat, festményeket, magnó- ill. filmfelvételeket (úgy a munkakópiát, mint a negatívot), valamint közel ezer felvételből álló fényképnegatívtáramat Kecskemét városának ajánlottam fel 1968. augusztus 24-én Kecskeméten a MAGYAR PARASZTFESTŐK Kamarakiállításának megnyitásán. Célom kis gyűjteményem felajánlásával az, hogy végre otthona legyen a magyar parasztfestőknek Magyarországon. Ez a múzeum volna hivatott arra, hogy évente rendszeres gyűjtést ill. vásárlást végezzen parasztfestők műveiből, tárgyaiból, valamint azt rendszeres gondozásban részesítse. Továbbá a múzeum feladatköréhez tartozna: 1. A felajánlott s az utána vásárolt képek, tárgyak rendszeres beleltározása. 2. Az évente gyűjtött teljes anyag kis füzetben való kiadása, az összes tárgyról fényképfelvételekkel az állandó kiállítási katalógusokon kívül. 3. A gyűjtéshez legszükségesebb segédeszközök: tranzisztoros magnetofon, magnószalagok, 16 mm filmfelvevő, 2 db fényképezőgép, laborfelszerelések beszerzése. 4. A parasztfestő-múzeum épületében önálló raktárhelyiség — mely egyben dolgozószoba is — biztosítása. 5. A múzeum egyik arra leginkább alkalmas helyiségében rendszeres filmvetítés a parasztfestészet tárgykörébe tartozó filmekből. 6. Takarító, őrző személyzet, esetleg egy adminisztrátor szerződtetése. A múzeum létrejöttének feltételei: I. Helyiség biztosítása A Kecskeméti Városi Tanács ígérete szerint a múzeum (állandó kiállítás) egy 7—8 helyiségből álló műemlékjellegű parasztházból állna. II. Kiállítási anyag Feltétlenül és elengedhetetlenül szükségesnek tartok egy „alapgyűjtést”, amelyen az általam korábban bejárt városokban és falvakban fellelhető képanyag felvásárlását értem. Ehhez természetesen egy nagyobb összegre, „alaptőkére” volna szükség, melyre a Minisztérium Múzeumi Főosztályától ígéretet kaptam. A gyűjtést télen, ill. tavasszal szeretném megvalósítani, hogy a múzeum a tervezett őszi kiállításra — megnyitáskor — elegendő saját anyaggal rendelkezzen. A múzeum tulajdonában levő anyag mellett a magyarországi múzeumok, ill. magángyűjtők gyűjteményében található parasztrajzokat-festményeket meghatározott időre 1—1 kiállítás időtartamára kölcsönkérnénk. III. Technikai segítség A kiállításhoz a szükséges dekoratőri és fizikai segítséget a múzeum létesítésében érdekelt társadalmi szervek nyújtanák. IV. A MAGYAR PARASZTFESTŐK MÚZEUMÁT Kecskeméten javaslom, hogy a Kecskeméti Városi Tanács és a Megyei Tanácshoz a Minisztérium Múzeumi Főosztályához ill. a Megyei Múzeumok igazgatóságához tartozzon. V. Tervem az, hogy a javasolt múzeumot 1969 őszén nyitnánk meg a III. Kecskeméti Népzenei Találkozó alkalmából. örfiitm/ CJtjulu Ilyen múzeum még nincs. írhattuk volna címként azt is: Múzeumot parasztfestőinknek! — s a felkiáltójel sürgetett volna, sugallaná a feladatot. Nem hiszem, hogy szükség lenne hangzatos, követelő címekre, hiszen múzeumaink számszerű fejlődése, kiállításaink, gyűjteményeink gyarapodása arra vall, hogy a magyar múzeumügy az 1949-es múzeumi és műemléki törvény óta fokozatosan fejlődik, az új javaslatok, tervek rendre megvalósulhatnak. (Nem akarok most szólani a megoldatlan kérdésekről, elsősorban az Országos Néprajzi Múzeum méltatlan helyzetéről, a restaurálás, raktározás általános súlyos gondjairól.) Az ilyen tervek közé most jogosan kerül oda a magyar parasztfestők múzeumának immár konkrét javaslata: Moldován Domokos szép terve. Ennek a tervnek a lapjait forgatom, ennek a tervnek érdekében szólnék én is néhány szót. Különben magam is felvetettem egy ilyen múzeum, állandó kiállítás megvalósításának gondolatát Szegeden, amikor az elmúlt évben megnyitottuk Süli András kiállítását. Moldován Domokos azonban nemcsak egy ünnepi beszéd néhány mondatát szánta e kérdésre: szenvedélyes munkása, agitátora ennek a gondolatnak. 1965 óta gyűjti a fellelhető festményeket (néha 79
