Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5-6. szám - HAZAI TÜKÖR - Hatvani Dániel: Villámsújtottak (Szociológiai tanulmány a Bács-Kiskun megyei öngyilkosságokról)
BO,8 A századfordulótól kezdve feltűnően sokan áldoznak az öngyilkosság hazai oltárán. A gyakoriság már 1897-ben meghaladta a 20 százezreléket, s noha az arányokat — legalábbis egy az egyben — aligha fogadhatjuk el az azóta eltelt időszak társadalmi-politikai földlökéseinek szeizmikus jeleiként, kétségtelen, hogy az átalakulások, megtorpanások, megtorlások, változások, újra-indulások — első világháború, 19-es proletárdiktatúra, ellenforradalom, gazdasági válság, munkanélküliség, fasizálódás, újabb világháború, nyilas rémuralom felszabadulás, koaliciós idők, személyi kultusz, 56-os ellenforradalom, konszolidáció, tsz- átszervezés — mind-mind kihatással voltak az öngyilkosságok számának alakulására. Legmagasabbra, 33 százezrelékre a 30-as évek közepén kúszott az öngyilkossági feszmérő mutatója. Ezt követően csökkenés állott be, az 50-es évek első felében 21 és 22 százezrelék között rögződött az arány. És 1967-ben már újból 30.8 százezreléknyi a magyarországi öngyilkosok aránya.Tízmillió- nyiunkat véve alapul, mintha egy háromezret nem sokkal meghaladó lélekszámú falu, mondjuk Csávoly község összlakossága vetett volna véget életének önkezével. A nemzetközi ranglistában már jóideje sikerült megszerezni a szomorú elsőbbséget. S bár a növekedés világméretű, nyugtalankodva kell megállapítanunk a statisztikai tényt, hogy az arány a többi országban korántsem olyan meredek, mint nálunk, sőt néhol csökkenés tapasztalható. Úgy tűnik, évről-évre mind több fejhosszal vezetünk. A rangsorban közvetlen mögöttünk levő Ausztria 1966-ban már majdnem hét százezrelékkel maradt le. Sorrendben következik — a felsorolás rendkívül hézagos — Dánia, Svédország, Svájc, Franciaország, Jugoszlávia, Anglia, USA, Lengyelország, Bulgária, Kanada, Olaszország. Ha akarjuk, ha nem, a kérdés itt rögtön előtolul: valamiféle magyar sajátosság-e az öngyilkosságra való hajlam? Feltette a a kérdést a növi sad-i Híd című magyarnyelvű folyóirat 1969 márciusi számában közölt tanulmányában Biacsi Antal, a cikk szerzője is, amikoris alapos elemzés alá vette a szabadkai öngyilkosságokat. A kérdés jogosságát több irányból is adatolja: egyrészt Szabadkán a magyar nemzetiségűek arányszáma 72,7 százezrelék, másrészt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban a Vajdaság, — Szlovéniával együtt — 25,5 százezrelékkel kimagaslóan vezet. Csökkenő sorrendben a többi köztársaság: Horvátország, Szerbia, Crna-Gora, Bosznia-Hercegovina, Makedónja. Biacsi a kérdést nyitva hagyta, ám nyugodtan rábízhatjuk magunkat Dürkheim, a század- forduló nagy francia szociológusának komplex statisztikai adatokkal igazolt állítására, miszerint az etnikai sajátosságok semmilyen összefüggésbe nem hozhatók az öngyilkosságokkal. Egyébként is, Európa földjén tiszta fajú népek már évezredek óta nem élnek, sokszoros, sok áttételű kereszteződés „hibridizálta” az idevetődött népcsoportokat. Hasonlóképpen vakvágányra jutunk, ha az éghajlati tényezők felől közelítünk; az, hogy délről északra haladva növekszik az öngyilkossági arányszám — adatok bizonyítják —, teljességgel tarthatatlan. Szintén nem ad, még csak megközelítő magyarázatot sem, az egyes országok népességének kulturszintje — egyébként is: mi lehetne itt az egységes mérce? — továbbá a társadalmi berendezkedések, illetve azok tradíciói sem bizonyulnak kellő kiindulási alapnak. Csak példaképpen: Ausztria és Olaszország e századi történelme majdnem párhuzamos vágányon fut. Mégis, azonos népességre vetítve évről évre négyszer annyi osztrák lesz öngyilkos, mint olasz. II. MEGYÉK Bács-Kiskun megye a vezető helyet az utóbbi 3—4 évben szerezte meg, Csongrád megyével vetélkedve. Az 1950—1965 közötti másfél évtizedes időszak összesített adatai alapján még Csongrád áll az élen, 35,6-os arányszámmal, szemben Bács-Kiskun 33,7-es mutatójával. Utánuk következik: Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés, Pest... És a sor végén a következők (a megyék nevei után zárójelben a mutatók): Győr-Sopron (14,2), Nógrád (13,8) és Vas (13,3). A két utóbbi megyében öt év alatt összesen sem fordult elő annyi öngyilkosság, mint Bács-Kiskunban egyetlen esztendő során! Az utóbbi pár évben van valamelyes változás; a dunántúli megyék arányszáma közelebb került az alföldi megyék kimagasló szintjéhez; Fejér, Heves, Nógrád és Szolnok megyékben valamelyes csökkenés tapasztalható. Megfigyelhető, hogy az utóbbi időben az agrárjellegű megyékben nagyobb az öngyilkosságok előfordulási aránya, mint az ipari vidékeken. Egybevág ezzel Biacsi megfigyelése, miszerint a korábbi magasabb városi szinthez képest a vidék átvette a vezető szerepet, 52
