Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 4. szám - Simonyi Imre: Groteszkek (versek)
Simaui/i 'cfjure G ROTESZKEK Válasz A vita végén szememre veted hogy elszakadtam a valóságtól a vita végén még azt vágta a fejemhez: most már aztán világos előtte hogy mivel nem becsülöm eléggé a női nemet ha ismernéd a valóságot feltehetően elnézőbb volnál velem szemben nem becsülhetem az emberiséget sem hát most magyarázzam ennek az ökörnek hogy nem elég bajom az hogy szeretem Együgyű dialógus Kis dal Mért fáj az élet mondd barátom? Fáj mert az élet fájdalmas barátom. Három nagylány megjelölt. Az egyik tán meg is ölt. Kettő abból meg se ölt, de mind a három meg is ölt. Mért jó az élet mondd barátom? Jó Az egyik tán megölelt. Amiben jókedve telt. Mind a három megölelt, de melyik volt ki megölelt? mert az élet elmúlik barátom. Fohász Amikor elmentél Ameddig élek nem gondolkodjatok helyettem — ameddig élek határozott voltál mint az ajtócsapódás hagyjatok szabadon tévednem — Valamint életemben hagytatok elesetten: gyors voltál mint a puskagolyó ha meghalok hagyjatok temetetlen mig benő a fű elmos a zápor a szívlövésesek állítólag semmit sem éreznek felszárít a szél És azután se gondoljatok velem — ám az egészen bizonyos hogy az ajtócsapódást már semmi esetre sem hallhatják Amiként lassan elfeled benneteket is a bennem borzongó emlékezet — 26
