Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám - ÉLŐ MÚLT - Heltai Nandor: Sisa Miklós
publikált. Valamennyi a pszichoanalízis, a freudizmus mély és tartós hatását mutatja. Nem az egyéni „Én” a testi mechanizmus irányítója, hanem külső körülmények: összefonódó, kölcsönösen egymást feltételező, egymásra ható társadalmi és biológiai tényezők. A társadalom és az egyén antagonisztikus ellentmondását hirdette, amelyet — talán, egyebek mellett — a nevelés forradalma, szüntethet meg. Ismerteti Freud magyar tanítványának, Ferenczinek könyvét, majd megvédi Apáthi támadásával szemben (II. szám 69. p.). „Helyi viszonyokra” alkalmazza a pszichológia általa csalhatatlannak ítélt módszereit a „Kultúrtypusok az Alföldön” című tanulmányában (1914. I. szám.). Elemzi a kultúra iránti közöny okait, a földtulajdonnak a szerepét. A már említett színházi lap számára nívós krokikat, karcolatokat szállított. Kíméletlenül kicsúfolta a maradiakat az elszemtelenedő militarizmust. íme: „Petőfisták a Kurucestélyen”. A magyar irodalmi társaságok különös ambíciójukat találják abban, hogy az irodalomhoz semmi közük ne legyen . . . gyomorrontóan utálatos, hogy ezek a fajmagyarok, kik a költészetben istent csinálnak a magyar parasztból, az életben jobbágyi, baromi sorban tartják és jaj annak, ki észre meri venni, hogy három és félmillió magyar földmunkás négyszáz koronát sem keres évenként. (1914. II. 7.) A pöffeszkedő tiszt urakat pocsékká silányítja. „A tegnapi vezérkari ülésen valaki indítványozta; tekintve azt, hogy a katonák mamája cibil-hündin, nem volna-e célszerű ezen foglalkozásuktól őket megfosztani. Ajánlották, hogy bíznák meg a núbiai párducokat, hogy ők szüljék a katonákat. Az indítványt úgy indokolták meg, hogy bebizonyították, hogy nem szül gyáva nyulat Núbia párduca . . .” (1914. március 17.). Kecskeméten a Jogakadémia szabad légkörében, a demokratikus szellemű alföldi metropolisban élénken tevékenykedett a munkáspárt is. Nagyszerű koponyák gyűltek össze: Buday Dezső, Székely János költő-újságíró, Kovács Pál, a haladó gondolkodású jogtudós, Kada Elek, a radikális polgármester, Tóth László. Versengve tanulmányozták az új költőket, a modern társadalomtudományi műveket. A város pezsgő szellemi élete, környezete kedvezően hatott az ambiciózus ifjúra. A napi politikai akcióktól távoltartotta magát, de több alkalommal vállalt előadást a Munkásotthonban. Küzdelem a békéért Az ifjú tudós rövid pozsonyi katonáskodás, a doktori cím megszerzése után Budapestre utazik, s egyszerre az események sűrűjében találja magát. Tekintélyére jellemző, hogy már 1915-ben a Galilei Kör vezetőségébe választják és 1916-ban ő az elnök; kisebb megszakításokkal egészen 1919 áprilisáig. Ez az időszak a baloldali ifjúsági szervezet és Sisa életében is nagyon jelentős. A fiatal doktor nem csatlakozott egyértelműen az egyesület legprogresszívebb szárnyához, mégis nagy az érdeme a Galilei Kör balratolódásában, aktivizálódásában. A politikai küzdelmek tapasztalatai révén ő is határozottabban, reálisabban ítélte meg hazánk helyzetét, a világ állapotát. Felismerte, hogy a tudományt be kell vinni az életbe és az életet a tudományba. Találkozott Szabó Ervinnel, a nagyüzemi munkássággal. A Galilei Kör tagjainak többsége a mielőbbi békekötés szorgalmazását, kierőszakolását tekitette a legsürgetőbb teendőnek. Sisa látta, hogy az általánosságban mozgó, pusztán az értelemre ható szónoklatok, tanulmányok önmagukban mit sem érnek. Az íróasztal mögött dolgozó tudóst hamarosan az utcán találjuk, tüntető emberek között. Az első sorban. A harci lelkesedés lobogóját a kiábrándultság, az ínség 1916-ra foszlányokra szaggatta. A munkásság, az értelmiség kereste a kiutat. Tétován, tanácstalanul, a szociáldemokrata párt taktikázó vezetőitől elhódítva. Sisa kezdeményezésére 1916-ban békenapot szerveznek. A februári forradalom észrevehetően fokozta a Galilei Kör aktivitását. Orosz nyelvtanfolyamot hirdettek, és Gorkijról előadást rendeztek. Meghívták Bernsteint is, akit a hatóságok akadályoztak meg magyarországi látogatásában. Programjukban Babits Mihálynak, a Húsvét előtt szerzőjének bemutatása is szerepelt. „Tartós békéért” címmel előadássorozatot kezdeményeztek. Sisa ekkoriban dr. Visontay Soma neves ügyvéd mellett tanulta a mesterséget, de talált időt a társadalmi küzdelmekben való részvételre. Érzi, hogy országok sorsa dől el, és mind hatékonyabb eszközöket, módszereket keres. Haász Árpáddal meglátogatta Szabó Ervint, hogy „hozza össze őket” képzett munkásokkal. Az értelmiség és a dolgozók összefogását szorgalmazták. Sajnos, a csalódott Szabó Ervin csak hosszas habozás után, sok időt elvesztegetve tett eleget a kérésnek. Sisa Károlyi Mihállyal is összeköttetést talált. Széles, különféle társadalmi rétegeket egyesítő Béke-blokk szervezésébe fogott. Nagyon kevesen látták nála korábban és világosabban egy esetleges vesztes háború következményeit. Az uralkodó körök természetesen azonnal lecsaptak az alakuló szervezetre. Az ügy jelentőségére tekintettel Krecsányi Kálmán főkapitányhelyettes vezette a nyomozást. Összefoglaló jelentését az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára őrzi. (Föl. Hung. 2160/7.) Dokumentumértéke indokolja hosszabb részlet közlését. „Az annexio és kárpótlásmentes béke érdekében dr. Sisa Miklós a Körben felolvasásokat tartott, mely felolvasásokon beismerése szerint oda konkludált, hogy az osztályharc feltételének csak addig van helye, míg a kormányférfiak az említett tartalmú béke megkötésének álláspontján vannak. Ellenben, ha az entente az annexio és a kárpótlásnélküli béke alapján békeajánlatot tenne a központi hatalmak4 Forrás 49
