Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae II. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1388–1427. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2018)

Pósán László: Luxemburgi Zsigmond és az első toruńi béke (1411)

VII

között. Július 7-én a lengyel-litván hadak átlépték Poroszország határait. Három nappal később Zsigmond hadat üzent Jagelló Ulászlónak, hogy a fenyegetéssel a támadás leállítására bírja a lengyel királyt. Arra, hogy dél felől ő maga is beavatkozzon a háborúba, még nem állt készen.

38 1410. július 15-én a lengyel-litván sereg Grünwaldnál nagy győzelmet aratott a lovagrend felett.

39 Kulmerland és a Visztula-vidék meghódolt Jagelló Ulászló előtt, de a Rend fő várát, Marienburgot két hónapi ostrommal sem tudta elfoglalni. Mint a német korona várományosa, 1410. augusztus 2-án a háború finanszírozására engedélyezte a lovagrendnek, hogy aranypénzt veressen.

40 A Birodalomban az aranypénz verése uralkodói jog volt, s az 1356. évi aranybulla csak a választófejedelmeknek adta meg ezt a privilégiumot. Az augusztus 2-i engedélyével Zsigmond a Birodalomhoz tartozónak deklarálta a Német Lovagrendet, a német fejedelmeket, nemeseket és városokat pedig a lovagok támogatására szólította fel.

41 1410 szeptember végén Stibor 12 bandériummal betört Dél-Lengyelországba. Kifosztotta Sandomierz környékét, majd visszatért Magyarországra. válaszképpen lengyel csapatok léptek magyar földre, és Bártfánál győzelmet arattak Stibor serege felett.

42 Elképzelhető, hogy Stibor támadása is szerepet játszott abban, hogy 1410 szeptember végén Jagelló Ulászló beszüntette Marienburg ostromát és kivonult Poroszországból. A Német Lovagrend ezután gyorsan visszafoglalta várainak s városainak többségét, sőt októberben már betört Lengyelországba, de október 10-én Koronowo (Polnisch Krone) mellett ismét vereséget szenvedett.

43 Poroszországban viszont a lovagok nagyszámú zsoldossal megerősítették helyzetüket, Jagelló Ulászlónak pedig kezdett kimerülni a kincstára. Cseh zsoldosai zúgolódtak elmaradozó fizetésük miatt, a lengyel nemesség sem akart elhúzódó, költséges háborút, és attól is tartott, hogy dél felől megismétlődhet a magyar király támadása. Vitold litván fejedelem és Janusz mazóviai herceg sem akarta, hogy a Német Lovagrend legyőzésével Jagelló Ulászló túlságosan megerősödjön. Ráadásul az Aranyhorda 38 Font, 1997. 93.

39 Evans, Geoffrey: Tannenberg 1410–1414. London, 1970.; Kuczyński, Stefan Maria: Wielka wojna a Zakonem Krzyżackim w latach 1409–1411. Warszawa, 1966.

40 Regesta historico-diplomatica Ordinis S. Mariae ?eutonicorum. Pars II: Regesta Privilegiorum Ordinis S. Mariae ?eutonicorum. Mit einem Anhang: Papst- und Konzilsurkunden

. Hrsg. Erich Joachim, Walther Hubatsch

. Göttingen, 1948. (Továbbiakban: Regesta II.) Nr. 1672.

41 Regesta Imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigismunds (1410–1437). Bande I–II. Bearb. Johann Friedrich Böhmer, Wilhelm Altmann. Innsbruck, 1896–1900. (Továbbiakban: RI XI) RI XI/I. Nr. 10.

42 Dvořáková, 2009. 287.

43 Biskup, 1991. 54.; Kutowski, 1912. 486–487.