Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Front előtt, front alatt, front után. A második világháború eseményei Csolnokon 1944-45-ben
A mindennapi élet azonban lassan visszatért a korábban megszokott keretek közé. Rittling Tamásné az alábbiakban idézte fel az újrakezdést: „Április 4-e után már jártunk iskolába, újra indult az élet addigra a faluban, a bolt is kinyitott már. A háború végén, úgy emlékszem, május 8-a körül hazaküldtek minket az iskolából, azt mondták, örüljünk, mert ma véget ért a háború, ezért ma nem lesz tanítás."71 Ugyanakkor a közvetlen életveszély nem szűnt meg a harcok elmúltával, mivel a hátramaradt, fel nem robbant lőszerek és a különböző tüzérségi lövedékek továbbra is problémát jelentettek. Több olyan halálos kimenetelű balesetről is tudomással bírunk, amelyet visszamaradt robbanótestek okoztak. A legsúlyosabb eset 1945. április 10-én történt a Magos-hegynél. „A háború után a leszerelt magyar katonák vállalkoztak az aknák felszedésére. Az erdőben, a falu határán szedték a taposó-, és botló-aknákat. Pénzes József bácsi és az unokája arra mentek lovaskocsin. Az aknaszedők megkérték őket, hogy felpakolhassák az aknákat a kocsira. Pénzes bácsi nem akart kötélnek állni, de aztán mégis engedett, amikor azt mondták neki, hogy a gyutacsot az összes aknából kiszedték. Ám egy gyutacs nem volt kiszedve, s mind felrobbantak."72 - emlékezett visz- sza a tragédiára Kiinger József. A második világháború mintegy 117 csolnoki áldozatot követelt. Közülük 62 fő katonaként halt hősi halált, vagy a hadifogságban hunyt el. A polgári áldozatok száma 55 fő. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak emlékművét 2010-ben avatták fel. A háború után megkezdődtek a felelősségre vonások is. A Volksbund korábbi tagjai közül rendőrhatósági felügyelet alá helyezték Priegl Ferencet, Mezősi Istvánt, Binder Józsefet, Grosz Józsefet és Kvintz Mihályt. Szintén rendőrhatósági felügyelet alá került Kelenföldi Antal is, aki a Nyilaskeresztes Párt pénztárosa volt.73 A település plébánosa szintén megemlítette az internálásokat, illetve a lakosság háború utáni hangulatát is megörökítette: „Jött a Volksbund révén a németség üldözése, internálása, kitelepítése, ami borzasztóan hatott a népre. Letargiába esett mindenki, s nem látta célját életének [...],74 ha úgyis kitelepítik őket az országból. 120 kb. az internált fiatal ember Csolnokon! Minő munkáshiány, mennyi családi nyomor azáltal."75 76 Néhány volksbundistát Dorogra, az ún. Lipták-házba (legényszálló) internáltak, de ők is bejártak minden nap a bányába dolgozni, csak a munkaidő letelte után kellett a szállóra visszamenniük. 6 Másokat Esztergomba, illetve Komáromba (feltételezhetően a Csillagerődbe) vittek. Kiinger József így emlékezett vissza: „1945 novemberében értem haza, másnap pedig már jöttek is értem, és vittek Esztergomba, a rendőrségre. Csolnokot 71 Interjú Rittling Tamásné (született: Wieszt Mária) egykori helybéli lakossal (Göbharter Eszter). 72 Interjú Kiinger József egykori helybéli lakossal (Göbharter Eszter). 73 Marschal Adrienn: Munkatáborok Komárom-Esztergom megyében. Csolnok, Oroszlány, Tatabánya. Doktori értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola, 2016.10. 74 A felhasznált kéziratban több helyen kipontozással jelölték azokat a részeket, ahol az eredeti kézírás olvashatatlan volt. 75 A csolnoki katolikus plébánia História Domusa. 76 Huber Mihály egykori helybéli lakos levele a szerzőnek. 97
