Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Front előtt, front alatt, front után. A második világháború eseményei Csolnokon 1944-45-ben

és tetves ruhán kívül alig volt valami ingóságunk."40 Ezt a dátumot támasztja alá idősebb Borsányi József népbírósági tanúvallomása is.41 Visszaemlékezések szerint a németek Tokodra és Tátra,42 míg a szovjetek Dágra és Leányvárra telepítették ki a lakosságot.43

Mivel a dorogi szénmedence bányaalagútjai össze voltak kötve egymással, elvileg lehetséges volt a települések közötti földalatti átjárás. Valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy 1945 februárjában a szovjet fél is távozásra szólította fel a bányában menedéket kereső civileket. Rittling Tamásnénak és családjának szintén ekkor kellett elhagynia a menedéket nyújtó bányajáratot: „Az oroszok valahonnan megtudták, hogy a bánya- alagutakban rejtőztünk el, és lejöttek körülnézni... Februárban felszólítottak minket a bánya elhagyására, azt mondták, nem maradhatunk már ott, mert berobbantják a nyílást. Mikor mi kimentünk, csillével már nem lehetett közlekedni, az alagút szája már el volt robbantva, csak egy akkora rést hagytak meg, amin egy ember éppen csak kifért, azon keresztül hagytuk el a bányát."44 Gáspár János szintén beszámolt erről: „Mikor a front egy kicsit feljebb ment, hazamerészkedtünk, mert az a hír járta, hogy az oroszok felrobbantják a Mélyúttól nem messze lévő bányatárót, ahol elrejtőztünk az erős harcok elől, mert akkor még a Mélyúti pincesoron sem éreztük biztonságban magunkat."45

Az 1945. február 11-ei budai német-magyar kitörési kísérletet követően Csolnokig is eljutott néhány magát átküzdeni próbáló német katona. Róluk Huber Mihály tett említést levelében: „a Pilis hegység felé áttörő, Budán körbezárt németek Csolnok határáig is elértek. 5-6 barátommal el is mentünk a »Ligetben« elesettekhez, sőt, ketten-hárman még meg is próbálták lehúzni az elesettek gyűrűit. Aznap a Péter asztalos (Kút utca vége) szekérszámra »gyártotta« a vörös koporsókat."46

A Csolnok körüli harcesemények 1945 tavaszán értek véget. A település nyugati szélén ekkor a német 711. gyaloghadosztály részei voltak állásban. A bécsi támadó hadművelet során, 1945. március 20-ára virradóan a szovjet 83. tengerészgyalog-dandár részei partra szálltak Tátnál, másnap pedig Esztergom is a szovjetek kezére került. A Dorog és Sárisáp közötti szakaszon támadó 10. gárdalövészhadtestnek ekkor még nem sikerült megteremtenie az összeköttetést a táti hídfőben harcolókkal. A déli és keleti irányból támadó szovjet hadosztályok március 23-án Tokod körzetében bekerítették a német 711. gyaloghadosztály alakulatait, valamint elfoglalták Tátot, Tokodot és Mogyorósbányát. Ettől kezdve a frontvonal napról napra távolabb húzódott Csolnoktól.

A 10. gárdalövészhadtest hadinaplójából tudható, hogy március elejétől a szovjet 86. gárdalövészhadosztály 265. gárdalövészezrede, március 6-tól pedig a hadosztály 260. gárdalövészezrede tartotta Csolnokot megszállás alatt. Március 13-áról 14-ére virradó éjjel a szovjet 49. gárdalövészhadosztály 149. gárdalövészezredének két zászló40 Interjú Dobay Pál egykori csolnoki lakossal (Miklós Tamás).

41 MNL KEML XXV-2-b Nb. 50/1945. sz. ügyirat (ifj. Borsányi József népbírósági ügye), 15.

42 Interjú Baranyai Mihályné egykori csolnoki lakossal (Miklós Tamás).

43 Huber Mihály egykori helybéli lakos levele a szerzőnek.

44 Interjú Rittling Tamásné (született: Wieszt Mária) egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter).

45 Interjú Gáspár János egykori csolnoki lakossal (Göbharter Eszter).

46 Huber Mihály egykori helybéli lakos levele a szerzőnek.

90