Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években

a külképviseleti hatóságoknál akkor szokásba vett ügykezeléshez,73 így minden külképviseleti hatóságról szóló külügyminiszteri rendelet teljes mértékben vonatkozott a genfi irodára is.74

Az alapvetően nem diplomata képesítésű és így az apparátusba 1921-ben frissen belépő Baranyai számára ez nem ment zökkenőmentesen,75 és a helyzetet a folyamatos anyagi gondokkal küzdő magyar állam finanszírozási problémái is nehezítették.76 A genfi képviselet forgalmát ugyanakkor jól mutatja, hogy 1924-ben összesen 618 jelentést terjesztett fel a külügyminisztériumnak, míg összesen 1207 iktatott ügydarabja volt.77

Az adminisztratív nehézségek ellenére az érdemi munka megkezdődött. Baranyai munkájának nagy részét a Népszövetség és a magyar kormány közötti hivatalos közvetítés mellett az információszerzés tette ki. A már meglévő kapcsolati hálóját felhasználva igyekezett információkhoz jutni az akkoriban éles vita tárgyát képező, de magyar szempontból kétségtelenül legfontosabb kérdésben, a magyar csatlakozással kapcsolatban: „a Nemzetek Szövetségének most bevégződött tanácsülése alatt egy főtitkárságbeli jó ismerősömtől úgy értesültem, hogy a tanácsbeli képviselők között megbeszélés tárgyát képezte egy vacsora alkalmával, azonkívül máskor is az a hír, amelyet a N. Sz.-be való belépésünk és IV. Károly király ügyének összefüggéséről a német sajtó [...] kezdett terjeszteni. Hallotta, hogy a tanácsi Képviselők és a Főtitkárság pol. osztályán azt a véleményt pert- raktálták, hogy - amennyiben e szándék igaznak bizonyul - meg kell akadályozni Magyarország fölvételét. [...] aznap este elküldtem egy cáfolatot, amely még az ülésszak folyamán meg is jelent. [...]"78 Pár nappal később, ugyancsak ezzel kapcsolatban a következőket jelentette: „A N. Sz. Főtitkárságának főtisztviselőivel eddig is kitűnő viszonyban voltam, a fiatalabb tisztviselők (alosztályfőnökök) közül többel bizalmasabb érintkezésben állok, amely viszony új megbízatásomban természetesen csak megerősödött. Sir Eric Drummond-dal egy fogadás alkalmával kb. tíz percig beszélhettem, azonkívül - más alkalmakkor - huzamosabban beszélhettem Anzilotti hely. főtitkárral, valamint három osztályfőnökkel (directeur). Jóformán egyhangúlag kifejezték azt a reményüket és egyúttal véleményüket, hogy fölvételünk ügyében szeptemberben semmi akadály nem fog fölmerülni. [...] E kérdésről részletesebben Major Abraham-mal, a pol. osztály hely. főnökével volt alkalmam újabban is eszmecserét folytatni. Major Abraham (angol) az utódállamok és Balkán ügyeinek referense. Kifejtette, hogy az a körülmény, hogy a békeszerződés ha- tározmányai szeptemberben nem lesznek még teljesen végrehajtva, nem lehet a fölvétel

73 A Külügyi Közlöny 1922. évfolyamának 8. számában közzétett 5365/la.l922. számú rendelet.

74 Baranyai saját maga által javított és jegyzetelt feljegyzése. Genf, 1924. január 22. - Javítva Genf, 1924. január 29. MNL OL K1071. cs. 2. t. 30.

75 Lásd pl. Ambróczy levele Baranyai Zoltánnak. Budapest, 1923. július 6. MNL OL K 1071. cs. 2. t. 36.

76 Lásd pl. Baranyai Zoltán levele Daruváry Gézának. Genf, 1923. május 15. MNL OL K 107 5. cs. 9. t. 611-613.

77 Baranyai Zoltán levele a Külügyminisztériumnak. Genf, 1925. május 22. MNL OL K 107 1. cs. 2. t. 6.

78 Baranyai Zoltán levele Bánffy Miklósnak. Genf, 1921. július 13. MNL OL K107 47. cs. 39. t. 45.

65