Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években

tevékenykedett - telefonon és személyesen is érdeklődött Drummondnál, valamint J. A. Van Hamelnél,25 a Népszövetség jogi részlegének vezetőjénél. A magyar törekvéseket Van Hamel személy szerint támogatta, azonban Baranyai külön kérdésére azt javasolta, hogy a tervezett irodát lehetőleg csendben állítsák fel, és tartsák a berni követség alatt, mint annak egy speciális, Népszövetség melletti kirendeltségét.26 Van Hamel javaslatának oka minden bizonnyal az volt, hogy akkor, amikor Magyaror­szág csatlakozása a Népszövetséghez is vita tárgyát képezte a Népszövetségen belül, nem mindenki látott volna szívesen egy ilyen magyar irodát. Míg például a szövetség helyettes főtitkára, F. P. Walters27 támogatta a magyar kérést, addig francia kollégája, Paul Mantoux korántsem volt ennyire rokonszenvező.28 Ez a brit-francia ellentét általában tapasztalható volt a magyar ügyekkel szemben, így míg a szintén monarchikus berendezkedésű Nagy- Britanniát és Hollandiát cseppet sem zavarta a királyság, mint Magyarország államformája, annál inkább szemet szúrt ez az alakulóban lévő és a Habsburg-restaurációtól tartó kis- antantnak, illetve a franciáknak. Az ötlet azonban, hogy egy a Népszövetség mellett működő genfi képviselet a berni alatt jöjjön létre, nem volt szokatlan: 1922-ben a magyar mellett már több hasonló iroda is létrejött, ezek közül a csehszlovákot és a bolgárt is ezeknek az államoknak a berni kép­viseletén keresztül alakították ki.29 A magyar kormány is elfogadta Van Hamel javaslatát, és a genfi iroda a berni követség szárnyai alatt jött létre. A létrehozandó képviselet vezetésére és felállítására Gratz Gusztáv30 külügyminiszter Réz Mihályt31 nevezte ki.32 Helyettese - Réz kérésére - Baranyai Zoltán, vett a genfi magyar képviselet felállításában és vezetésében. 1936-ig dolgozott ebben a munka­körben, majd ezt követően a külügyminisztérium munkatársa lett. Í940 és 1941 között chicagói főkonzul. A második világháború után a párizsi békekonferencia fődelegátusa volt, majd 1947 és 1948 között az indianai Notre Dame Egyetem tanára lett. 1948-ban, Chicagóban hunyt el. Bő­vebben lásd Névpont - Baranyai Zoltán, http://nevpont.hu/view/2293 (letöltés: 2016. febr. 19.) 25 Dr. Joost Adriaan Van Hamel (1880. október 8. -1964. október 18.) holland jogász és politikus. 1919. június 12. és 1926. február 20. között vezette a Népszövetség Főtitkárságának Jogi Osztá­lyát. http://www.lonsea.de/pub/person/5355 (letöltés 2019. jún. 17.) 26 Sir Eric Drummond, valamint Joost A. Van Hamel feljegyzései. United Nations Archives, Genf (a továbbiakban UNA), Leauge of Nations Archives (a továbbiakban LNA), R 574 Communica­tions with the Hungarian Government (a továbbiakban R 574), ll/8609x/5742. 27 Francis Paul Walters brit százados a Népszövetség bukása után több, a Népszövetséget be­mutató könyvet is megjelentetett. Lásd The American Science Review. 46 (1952) 4. sz. http:// www.jstor.org/stable/1952129?seq=l#page_scan_tab_contents Vö. The Spectator Archive. 1933. február 10. http://archive.spectator.co.uk/article/10th-february-1933/6/the-league-of-nations- secretariat-with-a-frenchman (letöltés 2019. jún. 17.) 28 UNA LNA R 574 ll/8609x/5742. 29 Baranyai Zoltán levele Bánffy Miklósnak. Genf, 1922. május 27. MNL OL K1071. cs. 2. t. 303. 30 Grátz Gusztáv (1875. március 30. -1946. november 21.) politikus, történész, a Huszadik Század című folyóirat egyik alapítója.l917-ben pénzügyminiszter, 1921-ben külügyminiszter. 31 Réz Mihály (1878. szeptember 16. - 1921. május 26.) Tisza István köréhez tartozó jogász pro­fesszor, 1920-1921 között a Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetője volt. Bő­vebben lásd Varannai Zoltán: A nemzetiségi kérdés mint fajok harca. Réz Mihály nemzetiség- politikai nézetei. Európai utas 11. (2000) 4. sz. 52-53. 32 Réz Mihály levele Eric Drummondnak. Genf, 1921. február 26. UNA LNA R 574 ll/8609x/5742. 56

Next

/
Thumbnails
Contents