Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
„titkárnője" pedig Vuchetichné Fáy Serafin lett. Az iroda neve Magyar Királyi Titkárság a Nemzetek Szövetsége Mellett lett.33 34Réz Mihály el is kezdte kidolgozni a gondjaira bízott titkárság működési szabályzatát, amelyről még korábban így írt: „A kormánnyal való levelezést, a Népligával35 való írásbeli érintkezést, akciók inicializálását, a követségekkel és a lekapcsolt területek kisebbségeivel való levelezés36 munkáját magamra vállaltam. Helyettesem feladata, betegségem ideje alatt37 az lesz, hogy a Népliga főtitkárságával való szóbeli izeneteket (feljegyzések alapján) közvetítse s a függő ügyek napi állásáról informáljon. [...] A Népliga melletti magyar szekretariátus sikeres működésének első alapfeltétele az, hogy a Népliga melletti akció egészen az ő kezében fusson össze, s hogy se a kisebbségek sem a társadalmi egyesületek a külügyminisztériumtól független akciót ne kezdjenek [...] Óhajtandónak tartanám tehát, hogy jövőre a kisebbségek a külügyminisztérium útján a magyar szekretariátushoz forduljanak részletes információkért amint az pl. a Bocskay egylet részéről máris megtörtént s peticióikat is ezen az úton nyújtsák be. Esetleges jogi és formai tévedéseknek38 így eleje fog vétetni s paralell akciók egymást nem fogják zavarni. [...] A társadalmi egyesületek közül különösen a Külügyi Társaság volna kapcsolatba hozandó a magyar szekretariátussal. A Külügyi Társaság39 kiadványai közlendők volnának velem, és ami még fontosabb, közlendők volnának információ és véleményezés végett az Union des Associations üléseire készülő javaslatok. Hogy ez idáig 33 Baranyai Zoltán levele Parcher Félixnek. Genf, 1921. szeptember 19. MNL OL K1071. cs. 2. t. 41. 34 Baranyai Zoltán levele Parcher Félixhez. Genf, 1921. május 21. MNL OL K107 1. s. 2. t. 45. 35 A Nemzetek Szövetségének másik, nem hivatalos megnevezése, amelyet elsősorban az 1920-as évek során szintén gyakran használtak. 36 Ahogy azt a bevezetőben is láthattuk, az egyik legfontosabb, a Népszövetség elé került magyar kérdés a kisebbségek helyzete, azon belül is az optánskérdés, azaz az új határok meghúzása után is a magyar állampolgárságot választók földjeinek kisajátítása volt. Annak, hogy a Nép- szövetséghez érkező magyar petíciók ilyen nagy számban érkeztek ebben a kérdésben, mindenekelőtt az volt az oka, hogy a korszakban a kisebbségvédelem kérdését egyértelműen a Nép- szövetséghez rendelték, így a magyar kormány hiába próbálkozott akár szövetségeseinél, akár közvetlenül a kisantant kormányainál lépéseket tenni a kérdésben. A kisebbségek kapcsán azonban a Népszövetség rendre elnapolta a döntést, és így egy csaknem egy évtizedig húzódó játszma vette kezdetét a magyar kormány és magyar kisebbségek, a kisantant, valamint a felek támogatói között, amelyhez kiváló terepet biztosított a Népszövetség bürokráciája és sokszor kusza működése. 37 Réz Mihály hirtelen betegedett meg. Habár nem gondolta súlyosnak az állapotát, 1921. május 26-án belehalt a gyors lefolyású betegségbe. 38 A Népszövetség a hozzá eleinte beérkező magyar petíciókat és egyéb megkereséseket rendre formai hibára hivatkozva nem vizsgálta ki. Ez az érv jogos volt, ugyanis a magyar szervezetek valóban nem ismerték sem a formai követelményeket, sem a Népszövetség belső működését. Ezért a genfi iroda ebből a szempontból is kulcsfontosságú volt. 39 A Magyar Külügyi Társaság és a genfi iroda között különösen az első években ellentét húzódott, ami az évek alatt finomodott ugyan, de nem szűnt meg. Ennek egyrészt személyi oka volt, másrészt az, hogy a genfi irodában dolgozók a Népszövetség alapeszméivel a magyar ügyek képviselete mellett is azonosulni tudtak, és pontosan látták, hogy a revizionista magyar törekvések csak megfelelő érvelés mellett tudnának egyáltalán porondra kerülni a szervezetben. Ettől függetlenül a Népszövetség üléseire érkező magyar delegátusok között természetesen rendre megtaláljuk a Külügyi Társaság központi szereplőit. 57
