Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Gödölle Mátyás: „Történelmi festmény élőben" - IV. Károly 1916. évi koronázásának ábrázolásai

9. kép

Benczúr Gyula: IV. Károly koronázása (Kát. 11.11.)

nem volt, Szász Károly a múlt csütörtökön, a főrendiház ülése közben, felkereste a festőművészt és mint a képviselőház alelnöke felkérte, hogy fesse meg a magyar parlament számára IV. Károly megkoronázását."33 34 A hosszú beszélgetésben a festő kissé szabódik a feladat nagysága, sok munkája és előrehaladott kora miatt, mialatt kicsit titokzatos- kodva kerülget egy háttal fordított vásznat, amin már valami vázlatféle lehet. Kiderül, hogy már járt is az Országházban azt vizsgálni, hogy hova lehetne majd elhelyezni a képet és végül azzal fejezi be, hogy „hosszú idő kell ehhez a nagy munkához, de kedvem van, csak egészségem legyen és akkor, remélem, becsülettel elvégzem..." 4 Az időre való utalás Benczúrnál nem költői fogás, nagy történelmi tablóit általában több évvel a megrendelés után fejezte be. Valószínűleg ez lehetett az egyik oka, hogy nem valósult meg a festmény, a másik meg az, hogy a vesztes világháború kataklizmájában elvesztette aktualitását a jelenet ábrázolása. Ma csupán egy monokróm, barnás olaj vázlatot ismerünk Benczúrtól a Keresztény Múzeum gyűjteményében (9. kép) (Kát. 11.11.)

Azt, hogy milyen nehézségekkel küszködött a kortárs történeti festészet, jól illusztrálják Herman Lipót - az 1916. évi koronázás egyik rajzolója - sorai, aki több mint egy évtizeddel később, Székely Bertalan 1867-es koronázási festmény-vázlatai kapcsán fogalmazta meg kételyeit. „E művek jelenetei későbben, 1916-ban IV. Károly király megkoronázásakor megismétlődtek. Alkalmunk volt ugyanezeket a jeleneteket az életben látni, majd számtalan illusztráción s festményvázlaton keresztül tapasztalni,

33 Az Est, 1917. február 4.

34 Uo.

228